Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

21 Mindezekből következik, hogy ha egy külföldi szövetkezet itteni, a czégjegyzéstől feltételezett működését megkezdeni kívánja, a keresk. törv. 210. 211. és 212. §-aiban körülirt követelményeken kivül nemcsak a külföldi szövetkezet tagjainak, hanem miután a fióktelepen is szövetkezeti viszony kell, hogy fennálljon, a magyarországi szövetkezeti tagok névjegyzékét is bemutatni tartozik, mit a kérvényező vezérképviselőség nem teljesítvén, a czégbejegyzés megengedhető nem volt, ugyanazért is tekintve, hogy a miniszteri biztos előterjesztésében nemcsak a czégjegyzés eszközlésének módját, hanem magát a czégjegyzés megrendelését is, mint a törvénynyel ellentétben állót megtámadta, a kir. törvényszéknek a fentirt elvekkel ellenkező rendelkezését megváltoztatni kellett. A kir. Curia a következő végzést hozta : A másodbiróság végzése helybenhagyatik. Indokok. A kereskedelmi törvény hatálybalépte előtt ugy a belföldi, mint a külföldi részvénytársaságok és szövetkezetek működhetése tekintetében fennállott engedélyezési rendszer a k. t. határozatai által megszüntettetvén, most már a bíróságok első sorban a kereskedelmi czégjegyzékek vezetésére hivatott kir. törvényszékek vannak hivatva a törvénynél fogva arra ügyelni, hogy csak azok a belföldi részvénytársaságok és szövetkezetek jegyeztessenek be, melyek kimutatták, hogy a törvény rendeletének minden irányban megfeleltek, külföldi részvénytársaságok és szövetkezetek pedig működésüket a magyar korona területére csak anyiban terjeszthessék ki, a mennyiben azt a törvény megengedi. Ebből — a kereskedelmi perenkivüli ügyekben fennálló felebbviteli rendszer mellett — következik, hogy a mennyiben az ily czégbejegyzési ügy felfolyamodás folytán felsőbb bírósági felülvizsgálás alá kerül, másodsorban a felsőbb bíróságok vannak hivatva megvizsgálására annak, vájjon a törvényes kellékek, melyekhez a czégbejegyzés engedélyezése kötve van, az adott esetben mind fenforognak-e ? Minthogy pedig az itt kérdésben levő czégbejegyzési ügy a czégbe jegyzések kihirdetésére felügyelő biztos felfolyamodása folytán került felülvizsgálat alá, a kir. tábla nemcsak jogosítva, de kötelezve is volt hivatalból vizsgálat tárgyává tenni azt is, vájjon a czég bejegyzéséhez szükséges törvényes kellék mindenike fenforog-e ? Miért is a felfolyamodásban abban az irányban felhozott panasz, mintha a kir. tábla törvényes hatáskörét túllépte volna az által, hogy a felfolyamodás tárgyát nem is képezett czégbejegyzés megengedésének kérdésében határozott, alaposnak el nem ismerhető. A kérdés érdemét illetőleg, helyesen tagadta meg a másodbiróság a felfolyamodó által kérelmezett czégbejegyzési, mert a k. t. a biztosítási ügyleteket külön szabályozván, a 7-ik czim 453—460. §§-okban általánosságban meghatározza a belföldi biztosítási vállalatok mily feltételek mellett