Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

22 foglalkozhatnak biztosítási ügyletekkel, a külföldi biztosítási vállalatokról pedig a 461. és 462. §§. rendelkeznek. A 461. §. a külföldi biztosítási vállalatoknak is megengedi ugyan, hogy működésüket a magyar korona területére kiterjeszthetik, de csak a mennyiben mint részvénytársaságok a 210.és 211. §§. rendelkezésének megfelelnek, oly biztosítási vállalatokról azonban, a melyek mint szövetkezetek foglalkoznak biztosítási ügyletekkel, az id. 461. §-ban intézkedés nem létezik, a miből okszerűen következik, hogy a külföldi szövetkezetek mint biztosítási vállalatok, ebbeli működésüket a belföldön nem folytathatják. Minthogy pedig a czégbejegyzést kérelmező «Te Mutual» newyorki életbiztositó társaság alapszabályai szerint oly biztosítási vállalat, mely nem mint részvénytársaság, hanem mint szövetkezet (kölcsönös biztosítótársaság) foglalkozik biztosítási ügyletekkel, czégbejegyzési kérelmének az előadottak alapján hely adható nem volt. A k. t. 461. §-ának imént taglalt rendelkezése mellett ugyancsak a a k. t. 230. §. ama rendelkezésének, melyre a jelen czégbejegyzési kérvény is alapítva van, mely szerint a 210—217. §§-ainak a külföldi részvénytársaságokra vonatkozó határozatai a külföldi szövetkezetekre is megfelelő alkalmazást nyernek, nyilvánvalóan csak az az értelme van, hogy eme rendelkezés csak azokra a külföldi szövetkezetekre vonatkozik, melyek mint biztosítási vállalatok, biztosítási ügyletekkel nem foglalkoznak. 321. III. polg. tanács. Tartásdijat a vétlen no is csak abban az esetben követelhet, ha a különválásra a férj adott okot A házasság tartama alatt született gyermekek születése és eltemettetése körül felmerült költséget az apa mint családfő tartozik viselni és e tekintetben az apát kötelezettségének teljesítésétől ama körülmény sem menti föl, hogy akkor, a mikor az emiitett kiadások fölmerültek, az apa az anyától külön háztartásban élt. 1890. október 22. 8978. p. sz. Sz. J. felperesnek R. G. alperes elleni házassági válóperében —a rimaszombati kir. törvényszék a következő Ítéletet hozta: Sz. J. felperes és R. G. alperes között 1883. november 20-án a róm. katholikus egyház szertartásai szerint létrejött házasság felperes Sz. J.-re vonatkozólag engesztelhetetlen gyűlölet alapján végleg felbontatik s felperesnek egy ujabb házasságra léphetés jelen ítélet jogerőre emelkedése után megengedtetik. Köteleztetik egyszersmind felperes alperes részére az 1885. okt. 5-én elhalálozott I. nevű gyermek születése és eltemettetése körüli költségek czimén 25 frlot, továbbá női tartásdíj czimén 1885. febr. 14-től jelen ítélet kelte 1890. április 15-ig terjedőleg havonkint 10—10 frtot, összesen