Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

Nem fogadható el alperes azon érvelése, hogy a döntő körülményt jelen esetben a szerződés kezdődő és végződő időpontja képezné, mert ugy a kereset, mint az eskü szövegéből kitűnik az, hogy a megállapodás a m. kir. dohányjövedéki központi igazgatósággal esetleg kötendő egyes ügyletekre, tehát alkalmi egyesülésekre vonatkozik, mely alkalmi egyesülés érvénye a dolog természete szerint a megálladodás létrejöttével kezdődik; effektuálhatása azonban a felek közt létrejött megállapodásban jelzett esetek bekövetkezésétől, vagyis a m. kir. dohányjövedéki központi igazgatóság azon elhatározásától van feltételezve, hogy ez peres felekkel külföldi dohányok eladása, illetve megvétele tekintetében szerződést köt-e vagy nem ? Tehát a jelenbenihez hasonló alkalmi esetekre vonatkozó egyesülés időpontjának fix meghatározása nem lényeges, mert a mint a megállapodásban jelzett esetek bekövetkeznek : ezekre vonatkozólag foganatba jön az alkalmi egyesülés, minden egyes esetre vonatkozólag épen ezen körülmény tanusitja alperes tagadásával szemben az alkalmi egyesülés fenforgását. Nem mondható tehát a föntebbiek szerint a megállapodás kezdet és végnélkülinek már a dolog természete szerint, valamint még azért sem, mert az nem vonatkozik a kir. kincstárnak összes dohányelárusitási, illetve vételi ügyleteire, hanem csak a peres felek bármelyikével kötendő külföldi dohány adásvételi ügyletre; hogy pedig ezen ügyletek mennyisége és mérve számszerű meghatározást nélkülöz : ezen körülmén magában véve, a megállapodás érvénytelenségére befolyással nincsen, A budapesti kir. itélő tábla a következőleg itélt : A kir. itélő tábla az első bíróság Ítéletét azzal a módosítással, hogy az alperes czégnek megítélt főeskü le nem tétele esetén felperes czéget azon ügyletekre nézve ismeri el alperes czég egyenjogú és egyenlő kötelezettségű társának, melyeket alperes czég a m. kir. dohányjövedéki központi igazgatósággal külföldi dohányoknak ez utóbbi részére való eladása iránt 1888. év eleje óta kötött, vagy jövőben kötni fog — egyebekben helybenhagyja. Okok. A törvénykezési rendtartás nem zárja ki sehol, hogy felperes keresetében marasztalási kérelem előterjesztése nélkül, pusztán valamely jog vagy jogviszony létezésének birói megállapítását kérhesse. Nem áll ennek útjában sem a 64. §. sem a 256. §., mert az előbbi, midőn követelést említ, ezalatt a kereseti kérelmet érti, mely a keresetek különbözősége szerint különböző s a praeiudicialis keresetben sem hiányzik, ez utóbbinak az ítéletek végrehajthatóságára vonatkozó rendelkezése, pedig magától érthetőleg csak oly perekre vonatkozik, melyekben a kérelem marasztalásra irányul.