Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

125 358. I. polg. tanács. Az úrbéri jogviszonyok rendeléséről szóló 1871. évi LIIl. tör­vényczikk 56. §-a nem foglal magában tilalmat a tényleg feloszlott, de telekkönyvileg még el nem különített illetőségek elidegenítése ellen. Az erdő vagy legelő felosztása után tehát az egyes birtok­illetőségek adásvétel vagy csere tárgyát képezhetik s az elidegenítési ügylet nem érvénytelen, habár a tulajdonjog átírását a telekkönyv átalakítása előtt foganatosítani nem lehet. 1891. február 26. 7624/1890. p. sz. B. Judit és társa felpereseknek özv. F. Jánosné és társai alperesek ellen szerződések érvénytelenítése és jár. iránti perében — az aranyosmaróthi törvényszék a következő téleteit hozta: Felperesek keresetükkel elutasittatnak ; sat. Indokok. Felpereseket keresetükkel el kellett utasítani, mert i-ször felperesek mint néh. L. István örökösei indítják keresetüket, melynek czélja az 1870. évi május 4-én L. István és özv. F. Jánosné, úgyis mint akkor kiskorú János fia közt létrejött csereügyletnek érvénytelenítése, a mely csereügylet a keresethez A. és B és alperesi viszonválaszhoz 5. sz. a. becsatolt adásvevési szerződésekben ioglaltatott volna Tekintettel azonban arra, hogy az érvénytelenittetni kért ügyletnek érvénytelenítése iránti perben az összes érdekelteknek kell befolyniok ; tekintettel továbbá arra, hogy az 5. sz. alatti szerződés L. István és neje B. Judit házastársak között egyrészt F. Jánosné mint néh. F. János özvegye és János és Mária gyermekeinek gyámanyja között létesült, míg a keresetben az érvénytelenítés csupán L. István örökösei részéről kéretik s elsőrendű felperes a kérelmet saját személyében elő nem terjesztette s így az előterjesztett kérelem felett, habár az eredetileg perbe nem vont H. Istvánné sz. F. Mária utólag a perbe bevonatott, érdemleges Ítéletet hozni nem lehet. 2- szor. Felperesek határozottan csereszerződésnek érvénytelenítését kérik, holott az A., B. és 5. sz. a. okiratok, melyek teljes bizonyító erővel birnak, felpereseknek azon előterjesztését, mintha azokban csereszerződés foglaltatnék, határozottan megczáfolják, miután ezek egytől-egyig egy ön­álló adás vételi jogügyletről szólanak s az okiratok által nyújtott bizonyí­ték V. Balázs tanú vallomásával s az ezt kiegészítő felperesek pótesküjével meg nem dönthető, mert felperesek válaszukban elismerik, hogy nem tud­ják, hogy adásvevési szerződések miért lettek kiállítva. Az A., B. és 5. sz. a. adásvevési szerződések pedig mint adásvevési szerződések felperesek jelen keresete folytán nem érvényesíthetők. De végre elutasitandók voltak keresetükkel felperesek 3- szor azért, mert felperesek a nélkül, hogy mindenek előtt a szer­ződés betöltésére indították volna keresetüket, egyszerűen annak érvény­telenítését kérelmezik. Már pedig, ha az A., B. és 5. sz. a. szerződéseken alapuló jogügy­letet csereszerződésnek vesszük : miután az A. és B. alatti szerződésekben eladottnak megjelölt erdőilletőségek szomszédok által megjelölvék, ha azt

Next

/
Thumbnails
Contents