Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

122 szám alatti családi értesítő szerint néhai P. Anna K. Györgynének oldalági rokonai, s miután P. Anna elhalt, az öröklési jog néhai K. Amália hagyatékában őket illeti ; ennélfogva utóbb nevezett örökhagyó hagyatékára nézve felperesek javára a törvényes oldalági örökösödést elvileg kimondani, s minthogy a hagyatéki ingatlan a becsatolt telekkönyvi kivonatok szeiint örökhagyó javára még bejegyezve nincsen, annak átadását a hagyatéki eljárásra fenhagyni kellett. Nem vehette a kir. törvényszék figyelembe alperes előadását, hogy a hagyatéki ingatlanok teherrel szállottak néhai P. Istvánra, igy azok szerzeményi vagyont képeznek. Nem vehette pedig azért, mert a hagyatéki ingatlanok már örökhagyó néhai K. Amáliára örökség utján szállottak anyja néhai P. Anna K. Györgynéről, ki azokat szintén örökölte s igy ha a nagyatyai vagyon szerzeményi volt is, az az öröklő unokára nézve többé már nem szerzeményi, hanem öröklött vagyont képez. De nem vehette figyelembe a kir. törvényszék alperesnek az A. alatt csatolt ajándékozási okiratra alapított kifogását sem, mert jóllehet a most hivatkozott ajándékozási okirat még 1875. évi október 12-én keletkezett, mégis azt alperes a neje néhai K. Györgyné született P. Anna hagyatéka tárgyalásakor nem érvényesítette s igy neje néhai P. Anna egész hagyatéka, tekintet nélkül a hivatkozott ajándékozásra, 1886. évi február 26-án 1158. szám alatti végzéssel átadatott gyermekei K. Amália és Máriának, majd utóbb K. Máriának 1880. évi május hó 8-án bekövetkezett halálával ennek hagyatéka is a 2349/86. számú végzés következtében K. Amáliának adatott át. Ama előadása alperesnek, hogy a mennyiben a hagyatéki vagyonok az ő birtokában találtattak, s igy ezáltal az A. alattiban tett ajándékozás is foganatba ment, hasonlag figyelembe nem vétethetik, mert alperes kiskorú gyermekének törvényes képviselője s igy vagyonának kezelője lévén, a vagyonok birtokába csakis a most jelzett czitnen, nem pedig az A. alatti okirat alapján jutott. A budapesti kir. Ítélőtábla a következő Ítéletet hozta : A kir ítélő tábla az elsőbiróság ítéletét, a mennyiben a hagyaték átadása iránti intézkedés mellőztetett, mint nem felebbezett érintetlenül, a mennyiben az elsőbiróság a karácsondi 235. számú telekjegyzőkönyvben A. I. 2—7. sorszám alatt felvett ingatlanokból az örökhagyó K Amália nevén vezetett jutalék felére felperesek örökösödési jogát megállapította, helybenhagyja; ellenben felebbezett egyéb részeiben megváltoztatja, fel. pereseket ugy a karácsondi 430. számú telekjegyzőkönyvben felvett egész ingatlan, valamint a 235. számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanból az örökhagyó nevén vezetett jutalék másik fele tekintetében keresetükkel elutasítja.