Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

111 véleményével bizonyították is, hogy a 27. alatti ajánlatban körülirt, bár tetőzetének tűz által megsemmisülése következtében a kereseti összeget is meghaladó kárt szenvedtek, és habár különben az alperes által az ártatlansági bizonyítvány hiányára alapított időelőttiségi kifogás sem jöhetne figyelembe, mert köztudomású, hogy a nagy-károlyi tűzvészt nem felperesek bűnös szándéka vagy vétkes gondatlansága okozta, felpereseket keresetükkel és pedig I.-r. felperest, mert a megkötött szerződés hatályba nem lépett, Il.-r. felperest pedig, mert közte és alperes között szerződés nem jött létre, el kellett utasitani és mint pervesztes feleket, a perköltségben marasztalni. A budapesti kir. Ítélőtábla a következőleg itélt : A kir. Ítélőtábla az első bíróság Ítéletét megváltoztatja s alperest 300 frt tőkének, ettől 1887. okt. 20-ától számítandó 6°/0 kamatnak, a szakértők dijának hozzászámitásával, 50 frt 65 kr. perbeli és 25 frt felebbezési költség megfizetésére kötelezi; sat. Indokok. Alperesnek az a védekezése, hogy felpereseknek kereseti joga nincs és pedig I.-r. felperesnek azért, mert a kereset alapjául vett biztosítási szerződés hatályba nem lépett, Il.-r. felperesnek pedig, mert közte és alperes közt szerződés nem jött létre, figyelembe nem vehető, mert: a 27. alatti ajánlatot I.-r. felperes tette ugyan, de a keresk. törv. 466. §-a szerint biztosítási ügylet harmadik személy érdekében is köthető lévén, I.-r. felperesnek kétségtelen joga volt az ő és a neje közös tulajdonát képező házat egészben biztosítani, s minthogy alperes nem is állítja, hogy a 2'l. a biztosítási ajánlatot 48 óra alatt visszautasította volna, a biztosítási szerződés a keresk. törv. 468. §-a értelmében az ajánlat elküldését követő napon, vagyis 1886. május 5-én délben hatályba lépett. Alperesnek az a kifogása, hogy biztosítás hatályának kezdete az első évi dijnak megfizetésétől volt feltételezve, ez pedig a tüzeset előtt be nem következvén, a szerződés ez oknál fogva hatálytalan, figyelmet azért nem érdemel, mert a biztosítási dij a kötvény kiszolgáltatása, vagy az ajánlat elfogadásáról való értesítés előtt nem lévén fizethető, a biztosítási feltételekben foglalt az az intézkedés, hogy az ügylet csak az első díjrészlet lefizetése és a kötvény kiszolgáltatása után lép hatálylyba, mint a keresk. törv. 468. §-ával ellenkező kikötés hatályai nem bír, hanem az ajánlat vissza nem utasítása esetén a biztositót a koczkázat, a biztosítottat a dij fizetésének kötelezettsége terheli. Ezek szerint kétségtelen, hogy a nagy-károlyi 2286. sz. tjkvben 1068. házszám alatt felvett ingatlanra vonatkozólag a biztosítási szerződés megkötöttnek s 1886. május 6-án, vagyis a tűzkár bekövetkezésének napján hatályban levőnek tekintendő s a mennyiben felperesek a kár megtörtén-