Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

112 tét és összegét bizonyítani képesek, alperes biztosító azt megtéríteni tartozik. Alperesnek az ártatlansági bizonyítvány hiányára alapított kifogását az elsőbiróság helyesen mellőzte, mert habár ilyet felperesek nem csatoltak, minthogy alperes nem tagadta, hogy felperesek háza is annak a tűzvésznek esett áldozatul, mely köztudomás szerint majdnem egész Nagy-Károly városát elpusztította, ez a tűzvész pedig nem felperesek bűnös cselekménye, hanem véletlen folytán keletkezett, az ártatlansági bizonyítvány hiánya fennforgó esetben alperest a fizetési kötelezettség alól fel nem menti. Tekintve pedig, hogy a B) alatti kérdőpontokra kihallgatott tanuk egybehangzó vallomásával bizonyítva van, hogy felperesek háza a NagyKárolyi nagy tűzvész alkalmával elpusztult, a meghallgatott szakértők véleménye szerint pedig a felperesek házának leégett és biztosított tetőzete 307 frt 50 kr. értékű volt, alperest a keresetbe vett 300 frt tőke, ennek nem kifogásolt kamata és mint pervesztest a perköltségben elmarasztalni kellett. A kir. Curia a következő ítéletet hozta : A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával, az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Egyszersmind felperesek köteleztetnek, hogy alperes részére 15 frt 65 kr. felebbezési költséget fizessenek. Ugyanezen összegben állapittatik meg alperesi ügyvédnek felebbezési költsége és munkadija saját fele irányában. Indokok. A per adatai szerint a 2W. a. biztosítási ajánlat Nagy-Károlyból 1887. május 4-én indíttatván útnak Budapestre, az csak a következő napon, május 5-én érkezhetett meg alpereshez. Ezekhez képest a keresk. törv. 468. §. 3. kikezdése értelmében s az ott kitett következmény terhe mellett, alperesnek május 7-ig bezárólag állott jogában az ajánlat el vagy el nem fogadása iránt nyilatkozni. Az ajánlat tárgyát képezett épület azonban már a megelőző napon, május 6-án, tehát még azon időn belül égvén el, mely alatt alperesnek a szerződés meg vagy meg nem kötése iránt nyilatkozni kellett, — május 7-én azon épület, mint nem létező, többé nem képezhette tárgyát tűzkár elleni biztosítási szerződésnek s így az, hogy alperes az ajánlatot május 7-én vissza nem utasította, — a biztosítás tárgyának időközben elenyészte folytán, — nem alkalmas azon biztosítási szerződésnek megalkotására, melyre a kereseti követelés alapítva van. Ezeknél fogva felpereseket kereseti követelésükkel elutasítani s mint pervesztes feleket őket a pts. 251. §-a alapján a perköltség viselésére kötelezni kellett.