Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

105 a K. T. 346. §-a értelmében elkésett, s ennélfogva azon kérdés, vájjon mustra szerinti vásárlás forog-e fenn, vagy nem, érdemleges méltatást és eldöntést nem is igényel. Alperesnek a követelés jogalapjának megváltoztatása miatt emelt kifogása az elsőbiróság Ítéletében idevonatkozólag kifejtetteknél fogva és azért volt elvetendő, mert felperes az által, hogy keresete a szerződés teljesitésére volt irányozva, a K. T. 352. §. adta azon jogától, hogy az árut a késedelmes vevő alperes rovására eladassa és a kereseti eredeti jogalapnak az ellenbeszéd beiktatása előtt elejtésével, illetőleg megváltoztatásával a felmerült ktilömbözetnek megtérítését követelhesse, el nem esett. A mi alperesnek azon ellenvetését illeti, hogy a kérdésben forgó áru eladatása, ha megtörtént volna is, azért nem lenne az ő rovására eszközlöttnek tekinthető, mivel az nem a késedelem beálltával nyomban, sőt nem is az 1888. évi május 15-én kelt 9*/. alattiban kitűzött 3 napi határidő leteltével teljesíttetett, és hogy ugy az értesítés, valamint az eladás is elkésetten történt, ez azért nem vétetett figyelembe, mert az átvétel tekintetében késedelmes vevőnek az eladás tényleges eszközléséig mindig és bármikor jogában és módjában állván a késedelemnek következményeit, illetőleg a küldeménynek az eladó által a keresk. törv. 352. §-a alapján eladásából reá hárulható hátrányokat magától elhárítani az által, hogy a küldeményt utólag átveszi, tekintettel, hogy itt nem a keresk. törv. 355., 356. §§-ai rendelkezése alá eső ügyletről van szó, hanem a 352. §. alapján eszközlött feladás forog kérdésben, eladó felperes nem tartozott a késedelmes vevő alperest arról, hogy az árut az ő rovására eladatni fogja, a késedelem beálltával azonnal értesíteni, és nem tartozott az eladatást a késedelem beálltával, vagy a 9.7. alatti levélben tűzött határidő leteltével azonnal eszközöltetni, hanem jogosítva volt a neki e tekintetben legelőnyösebbnek mutatkozó időpontot bevárni. Alaptalan alperesnek az a kifogása is, hogy felperesnek nem lett yolna joga az árut szabad kézből eladni ; mert a keresk. törv. 347, §. azon rendelkezésének, mely szerint az áru, ha tőzsdei ára van, szabad kézből eladható, okszerűen nem tulajdonitható az az értelem, hogy azon árunemnek, melyhez a keresk. törv. 352. §-a alapján eszközlött eladatásnak tárgyát képezett áru tartozik, szükségképen az eladatás napján is kell a tőzsdén jegyeztetnie, hanem a jelzett rendelkezésnek értelme nyilvánvalólag az, hogy az áru oly árunemhez tartozzék, mely gyakori és tetemes forgalomnak képezi tárgyát, s melyre nézve a gyakori és tetemes forgalomnál fogva közgazdasági tekintetben előnyösnek és szükségesnek mutatkozik, hogy a kinálat és kereslet befoly ása alatt azon árunem tekintetében képződő középár az erre hivatott közegek által rendszerint világlatban tartassák, hogy pedig az itt kérdésben forgó áru ily természetű, hogy annak