Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

98 §-ának 2. pontja szerint az lesz, vájjon P. Sándor ezen fizetések idejekor tizetéseit megszüntette-e és vájjon ezen fizetések megszüntetéséről N. A. & Söhne czégnek tudomása volt-e ? A csődtörvény hivatkozott szakasza a fizetés megszüntetése tekinteteben ugyanazon törvény 244. § ára utasit és ezen szakaszban érintetik ugyan a kereskedőnek fizetésmegszüntetése, de ezen szakasz sem határozza meg, mikor tekintendő a kereskedő olyannak, ki fizetéseit megszüntette. így tehát ezen fogalom a szónak értelme és más törvények alapján állapítandó meg. A szó értelme szerint «a fizetés megszüntetése» azt jelenti, hogy a kereskedő senkinek sem fizet, mi ez esetben helyt nem foghat, mert P. Sándor a fenn érintett időben nemcsak N. A. & Söhne czégnek fizetett, hanem mióta bírói egyezségben kötelezte magát jelen per alperesének 5069 frt 64 krt 18S6. évi január hó 30-ig fizetni, mint kereskedőnek más hitelezőinek okvetlenül kellett fizetni, mert különben azok annál kevésbé elmulasztották volna P. Sándort beperelni és végrehajtásokat eller.e is vezettetni, mert a keresethez D. alatt csatolt végzés szerint a csődnyitást kérő felek a csődöt részben még le nem járt követelésekre szorgalmazták, sőt J. Mór & Comp. bécsi czégnek 409 frt 2 krról szóló váltója 1886. évi deczember hó 13-án, tehát azon napon lett kiállítva, melyen P. Sándor a N. czégnek a fizetést teljesítette, mi kétségtelenül azt igazolja, hogy ezen napon J. Mór & Comp. P. Sándort olyan kereskedőnek nem tartotta, ki fizetéseit megszüntette. Es miután felperes keresetét csupán csak arra alapítja, hogy éppen jelen per alperesének kérése folytán P. Sándor ellen végrehajtás rendeltetett el, továbbá, hogy P. Sándor hitelezőjének követelését áruczikkekben és csakis rövid idővel a csődnyitás előtt megfizette, ezen tények magukban véve a fizetés megszüntetését a csődtörvény értelmében meg nem állapítják, még pedig azért nem, mert a csődtörvény 175. § ában külön kielégítésre jogosított hitelezőket ismer és ezeknek megengedi a végrehajtási árverést követelhetni, mely intézkedés azon esetben, ha a foganatosított végrehajtás hason hatálylyal bírna a fizetés megszüntetésével, a törvényben helyt nem foglalhatott; azon tényben azonban, hogy P. Sándor részben áruczikkekkel kielégítette hitelezőjét, P. Sándor fizetésmegszüntetését annál kevésbé igazolhatja, mert mennyiben az ebbeli fizetés könnyebben esett neki, mint készpénzzel fizetni, ebben megállapodni az ő hitelezőjének dolga volt, és ebben semmiféle gyanú nem található, még pedig annál kevésbé, mert mint ezt az 1889. évi május hó 17-én felvett tárgyalási jegyzőkönyvhez csatolt számlák és az ezekre nézve kihallgatott tanuk és leginkább P. Sándornak saldirozása igazolják, az áruczikkek P. Sándor által 1886. évi deczember hó i-től 18S6. deczember 17-ig 5 részletben adattak át, tehát az áruczikkek utolsó átadásától a csődnyitásig egy 34 napi időköz