Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

volt, és ha P. Sándor az áruczikkek utolsó átadásakor, vagyis 1886. évi deczember hó 17-én fizetéseit megszüntette volna, fel nem tehető, hogy a csodnyitás ellene csakis 34. napra kéretett. Jelen per alperesének P. Sándor által tőrtént kielégítését azon tény sem előzte meg, hogy a végrehajtási tőrvény 223. §-a szerint biztosítási végrehajtásnak lett volna helye, mert P. Sándor ellen végrehajtások az áruczikkekkel történt fizetésig el nem rendeltettek, hitelezőinek követelései veszélyeztetve nem voltak és ha veszélyeztetve nem voltak, arról szó sem lehet, hogy akkor P. Sándor fizetéseit megszüntette és ebből folyólag N. A. & Söhnének fizetés megszüntetéséről tudomásuk nem lehetett, de P. Sándor ellen hitelezőinek követelései az áruczikkekkel történt fizetés idejében a váltótörvény 29. §-a szerint sem voltak veszélyeztetve, mert ezen időig P. Sándor csőd alatt nem volt, és mert ellene végrehajtás egyáltalán nem, annál kevésbé eredmény nélküli végrehajtás nem vezettetett és végül ezen időig P. Sándor fizetéseit be nem szüntette és igy arról N. A. & Söhne czégnek tudomása nem lehetett, mert még 1887. évi január 12-én vagy 13 án felperes állitása szerint akadt sógora A. Giga, ki N. A. & Söhne czégnek P. Sándor nevében 1531 frt 94 krt fizetett, mit ez, ha P. Sándor ez időben fizetéseit megszüntette volna, semmi esetre sem tehetett volna. így tehát P. Sándor a N. A. &: Söhne czég követelésének fizetésekor fizetéseit meg nem szüntette és abból folyólag a megnevezett czégnek fizetésmegszüntetéséről tudomása nem lehetett, felperes megtámadási keresetével elutasítandó volt; sat. A budapesti kir. itélő tábla a következőleg itélt: A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét, a mennyiben ez által felperes keresetével elutasittatott, helybenhagyja ; sat. Indokok. Felperes előadván, hogy alperes a közadóstól, ki ellen 1887. január 20-án a csőd is megnyittatott, 5069 frt 49 kr. követelésének kielégítésére 1887. január 8-án árukban 2585 frt 90 krt, és 1887. évi január hó 12-én kielégítési végrehajtás foganatosítása közben készpénzben 1531 frt 94 krt kapott. Minthogy pedig a kielégítés nyerése idejében közadós fizetéseit megszüntette, és erről alperes tudomással birt, a teljesített ezen fizetéseket az 1881. évi XVII. t. cz. 27. §-ának 2 pontja alapján, mint a többi hitelezők megkárosítására szolgálót, a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak kimondani és alperest a 4117 frt 84 kr. felvett összeg és járulékainak megfizetésére kötelezni kérte. Felperes ezen kereseti előadása és a kereset alapjául felhívott a csődtörvény 27. §-ának 2. pontjában foglalt rendelkezéshez képest bizonyítani tartozott, hogy közadós akkor, mikor alperesnek a fentebb előadott fizetéseket teljesítette, fizetéseit megszüntette, és hogy érről alperes tudomással birt, de egyik irányban sem bizonyított, mert ugyanis az általa