Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

89 Indokok. Alperes a kereseti váltón előforduló névaláírását hamisnak nyilvánítván, felperes, kit a prts. 171. §-a rendelkezésénél fogva a bizonyítási kötelezettség terhelt, annak valódiságát válaszában egyedül szakértői szemlével kívánta bizonyitani, ezen kívül a végiratban alperest esküvel kínálta meg. A meghallgatott szakértők alperesnek a kereseti váltón előforduló névaláírását egyéb, a szemle tárgyát képezett s a szemlejegyzőkönyvben felsorolt, valódiaknak beismert alperesi névaláírásokkal megegyezőnek és egy kéztől származottnak nyilvánították ugyan, mivel azonban a szakértők véleménye a bírói elhatározásra a prts. 172. §-a szerint nem döntő, a szemle tárgyát képezett névaláírások pedig ezen másodbiróság által tüzetes összehasonlítás és beható vizsgálat alá vétetvén, a hamisnak állított névaláírás a valódiaknak beismertekkel az egyes betiik alakjában és ezek elhelyezési módjában rejlő különbségnél fogva annyira hasonlónak nem találtatott, hogy a kir. ítélő tábla alperesnek a kereseti váltón előforduló kérdéses névaláírására nézve alperes kezétől származott volta iránt kétségtelen meggyőződést szerezhetett volna ; ennélfogva a szakértőknek magáévá nem tett véleményét a perre bizonyítékul el nem fogadja. Az eskübizonyiték, miután az csak a végiratban és igy nyilván elkésetten terjesztetett elő, ezen per eldöntésénél figyelembe nem jöhet. Ehhez képest felperes azt, hogy alperes a kereseti váltót elfogadta, és hogy ezen elfogadás folytán a keresetileg érvényesített követelés kifizetésére nézve váltójogi kötelezettséget vállalt, nem bizonyítván, az a körülmény pedig, hogy alperes a kifogásokban beismerte, miszerint felperesnek más jogalapon adósa, nem lényeges; mert váltójogi kötelezettség, mint melyből felperes követelését származtatja, csak magára a váltóra vezetett érvényes Írásbeli nyilatkozatból származik ; felperest keresetével elutasítani kellett; sat. A kir. C u r i a a következő Ítéletet hozta : Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával a 4304' 1888. szám alatt kelt sommás végzés "hatályában fentartatik s alperes Kovács János végrehajtás terhével köteleztetik, hogy felperesnek 40 frt 87 kr. tőkét ez után 1888. évi július 10-ik napiától folyó 6°/0 kamatot, 18 frt 20 kr perbeli és 4 frt 65 kr felebbezési költséget fizessen arra az esetre, ha alperes nem tesz főesküt: chogy a keresethez A. alatt mellékelt váltón olvasható Kovács János névaláírást nem ő irta sajátkezüleg, s hogy ez az aláírása hamis.» Ha pedig alperes az esküt leteszi, a sommás végzés hatályon kívül helyezése mellett felperes keresetével elutasittatik és köteleztetik, hogy alperesnek 9 frt 20 kr perbeli és 4 frt 30 kr felebbezési költséget fizessen ; sat. Indokok. Jóllehet alperes kifogásaiban elismerte, hogy felperesnek