Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

78 építkezés folytán a közös használatra szolgáló 25 O-öl területű udvarrész helyett a telek más részén alperes 150 •-ölet felajánlott. Ily körülmények között eltekintve attól, hogy felperesnek az építkezésbe történt előzetes beleegyezését S. Balázs hit alatt tett vallomásában bizonyította, figyelemmel arra, hogy a felperes által tartalmára nézve tagadásba nem vett 2. sz. levél szerint is a lebontott kamara és padlásrész oly rossz állapotban volt, hogy azt felperes ezen oknál fogva nem használhatta volna s hogy a tulajdonos alperes ebből folyólag arra, miként a megromlott épületnek ily állapotban való hagyásával az épület egyéb részeinek romlását is beállani engedje s a szükségessé vált építkezést elhalaszsza, nem kötelezhető: az alperes tulajdonos a felperes bérleti birtokát jogtalanul háboritónak nem tekinthető; ugyanazért a tulajdonos alperessel szemben felperes javára nem visszahelyezésnek van s lehet helye, a mi, az udvari kamara és padlás egy része lebontatván, nem is lenne eszközölhető, hanem a mennyiben felperes alperesnek ezen építkezése folytán károsodott, a bérlemény nem használhatásából, esetleg árui áthelyezéséből folyó kártérítés miatti keresettel áll módjában eshetőleg igényeit alperes ellen érvényesíteni. A kir. Curia a következő ítéletet hozta: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik ; sat. Indokok. A B. alatti okirat tartalmából kiderül, hogy felperes az alperes által szándékolt építkezés megkezdetését, 1889. május hó 16-án kelt intvényében azzal a hozzáadással tilalmazta: hogy az építkezés és átalakítás következtében előállandó kárának megtérítésére való jogát fentartja. Habár tehát a bérlő rendszerint jogosítva is van azt követelni, hogy a bérlemény tárgya a bérleti idő tartama alatt sértetlenül és egész terjedelmében a bérbeadó által fentartassék és a bérlő rendelkezése alatt hagyassék, ha csak a bérlet tárgya szükséges javítást nem igényel, a mely czélból a bérbeadó a javítást eszközölheti; mégis felperes figyelemmel a fentebb felhívott B. a. okirat tartalmára ez idő szerint nem követelheti azt, hogy alperes a megkezdett építkezést abbanhagyja és felperesnek az építkezés folytán igénybe vettt területeket, valamint az épületbontás által szabaddá lett térséget felperes rendelkezésére bocsássa ; mert az intvény tartalmából alperes méltán lehetett azon jóhiszemben, hogy felperes az egyes helyiségek és területeknek sértetlen állapotban való fentartásához nem ragaszkodik feltétlenül, hanem kész kártérítéssel is megelégedni, és mert ily helyzetben felperes a jóhiszemű bérbeadót, az előbbi állapot helyreállítására nem szoríttathatja, hanem kénytelen megelégedni a kártérítéssel, mire nézve jogosultságát a másodbiróság is fentartotta.