Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

<7 ben körvonalozott megállapodások mellett bírói figyelembe nem vehető, mert e per eldöntésénél az esetleg megsértett jog megvédése, a szerződéses kötelezettség, a szigorú törvényesség határozhat. Minthogy tehát alperes, a tanukkal való bizonyitás nem sikerülte esetén felperest főesküvel kínálta meg és felperes a főesküt elfogadta, a főesküt felperesnek Ítélni s a per kimenetelét a főeskü le- vagy le nem tételétől kellett függővé tenni. Felperesnek a tárgyalás során felhozott azon kifogása, hogy az irásba foglalt bérleti szerződés mellett a tanukkal való bizonyitás helyt nem foghat, mellőztetett, mert a szerződés után létrejött tények, tehát mint jelen esetben egy ujabb egyezkedés bizonyítására bizonyítékok bármely neme alkalmazható. A prts. 210. §-ának intézkedése csak a rendes és a 144. §-ban szabályozott jegyzőkönyvi eljárásra vonatkozik, a 120. §. rendelkezései pedig nem tartalmaznak oly szabályt, hogy a sommás eljárásban, a tanúvallomások folytán felmerülhető észrevételek jegyzőkönyvbe való vezetésére külön határnap tűzessék s így a tanuvallomási jegyzőkönyvben előterjesztett kérelem nem teljesíttethetett, különben peres felek az észrevételezésre nézve az 1.582 p. 1889. sz. végzésben határozott figyelmeztetést vettek. A budapesti kir. ítélőtábla a következőleg ítélt : A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s felperest vissza helyezési keresetével elutasítja ; sat. Indokok. Felperes keresetében előadja, hogy ő alperestől a pl—i 250. sz. tjkvben A + 95/a. hrsz. ingatlanon levő uj épületből a boltot és kézi kamarát, az ugyanott az udvaron álló épületet egy félszer és egy kamara kivételével egészben, továbbá a jégverem és udvar közös használatát, 1890. évi aug. i-ig bérbe vévén, alperes tulajdonos ezen bérleményében Őt az által, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvhöz NB. a. csatolt tervezet szerinti építkezést foganatba vette megháborította, kér ennélfogva ellene visszahelyezést. A peres felek közötti birtoklási viszonyokat a közöttük létrejött A. a. bérszerződés szabályozza, kétségtelen, hogy alperest mind ama területeken, a melyek a bérszerződés szerint felperes használatára átengedve nem lettek, az építkezési jog megilleti. Maga alperes is a tárgyalás során birtoklását megháboritottnak az által jelezi, hogy a régi épületben birt raktára s lakásának padlása a tervbe vett építkezés foganatosítása czéljából lebontattak s raktárilag kezelt árui innen felperes által önhatalmúlag kihordattak, nemkülönben, hogy a közös használatra kijelölt udvarrész, ugyancsak az építkezés czéljából feltöltve lett; a minek következtében a lakásához való juthatása megnehezittetett. Ámde felperes maga sem tagadja, hogy alperes részéről az ezen építkezés által okozott kellemetlenségekért 40 frt kárpótlás ajánltatott; nem tagadja, miként az udvari raktár és padlásról elhordott árui részére alperes egy az udvar más részén felállított raktárhelyiséget építtetett ; nem tagadja végül azt sem, miként az