Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

76 hrsz. ingatlanon a bolthelyiséget, hozzátartozó s közvetlen mellette lévő kézi kamarával az udvar belsejében lévő régi épületet, kivételével egy fakamara és egy félszernek 1884. év augusztus hó r-től hat évre ugy, hogy peres felek a jégvermet és udvart közösen használják s e szerződés 8. pontja szerint, felperes a közös udvaron apró majorságot nem tarthat, de ezenkívül, mint éppen e pontból is kitűnik, háborittatlanul volt jogosítva az udvart közösen használni. Vagyis A. a. szerződéssel felperes birtoklási jogosultsága teljesen igazolva van. Alperes a folyó és múlt hónaptan a NB. alatti tervezeten feltüntetett építkezést tényleg megkezdte, a közösen használt udvaron közvetlenül a bolt helyiségnek az udvar felőli részén az udvart feltöltötte, az építkezést itt is megkezdte ; az udvar belsejében lévő felperesnek bérbeadott régi épületből — hol felperes lakása is van —• egy raktárhelyiséget és a padlást elbontotta, a felperes által bérelt, most emiitett raktárból az árukat az udvar leghátulján a régi épület háta mögött lévő deszkabódéba hordatta; a felperes kézi raktárát közvetlen a bolt mellett elbontani akarta, de a mint a tárgyalás során beismerte, ezen szándékától időközben elállott. Mindezeket alperes beismeri, de azon kifogást emeli, hogy felperes neki még a tél folyamán engedélyt adott a tervbe vett építkezéshez, megengedte ugyanis, hogy közvetlenül az üzlet mögött a bolttal egy fedél alá, a közösen használt udvaron építkezzen, a a raktárt és padlást elbonthassa, de meg mint alperes kifogásai közt előterjeszti, a raktár és padlás elbontásáért megfelelő kártérítést ajánlott, a közösen bírt udvarrész beépítéséért pedig az udvar hátulján 150 négyszögöl területet, az udvar oldalrészén pedig a beépíteni szándékolt területnél kétszerte nagyobb területet ajánlott felperesnek kárpótlásul s igy a méltányosság szempontjából sem lehetett volna az építkezést ellenezni. Mindezeken felül alperes az A. a. szerződés b) pontjára alapítja építkezési jogát, vitatván, hogy e pont kétségbevonhatlan jogot ad neki az építkezésre. Alperes által, a kifogások bizonyítására felhívott érdektelen tanuk T. József, Sz. Balázs, K. János, B. Rozália a kifogásokat nem igazolták, sőt a szinte alperes által felhívott W. Gyula ta.nu azzal, hogy felperes tiltakozott az ellen, hogy bérletéhez tartozó épületnek bárminemű része lebontassák és áthelyeztessék, alperes ellen bizonyított. S. Balázsné mint alperes leánya és S Balázs, mint alperes veje és az építkezés körül teljes megbízottja, kifogástalan és érdektelen tanukul elfogadhatók nem voltak, mert a per mikénti eldőlte reájuk is vagyoni előnynyel vagy károsodással fog járni. A tanukkal való bizonyítás tehát sikerre nem vezetett. A szerződés b) pontjára alapított alperesi érvelés el nem fogadható, sőt e pont éppen alperes álláspontja ellen bizonyít, mert e pontban egyedül bolthelyiség építése engedtetett meg, már pedig alperes a közös udvaron a már meglevő bolt háta mögött nem boltot szándékozik építeni, ezt ő nem is állította. A felhozott méltányossági szempont a bérleti szerződés-