Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

A) alatti megkötése idejében érvényes alapszabályainak 44. §-a szerint (lásd a B) g) és d) a czégjegyzég érvényességéhez, a ciimbélyeg előnyomásai Í kivul, meg a legnagyobb korlátozás mellett is legalább egy igazgatósági tag es az e végből meghatalmozott tisztviselő együttes aláirása volt szükséges, a czimbélyeg előnyomata mellett csupán G. igazgatósági tag által aláirt A) alattit alperes részvénytársaságra nézve, ennek kifogása következtében kötelezőnek kimondani annál kevésbbé lehet, mert az idézett törvényszakaszok es azokra állapított bírói gyakorlattal szemben a felperes által vitatott keresk. szokás, a bírói kimondás alapjául bizonyítás esetében sem szolgálhatna. Ily ügyállásban, ha bizonyítottnak vétetnék is felperesnek alperes által tagadott azon előadása, hogy az A) alatti alapján eszközölt részleges teljesítéseket elfogadta s azon egyenértéke erejéig viszonteljesitést eszközölt , a vitás jogra befolyással nem lehetne, mert a részletekben való teljesíthető A) alatti ügylet, minthogy annak természete a határidőn tul (1885 aug. 2S.^ való teljesítést ki nem zárja, a keresk. törv. 355. §-ában és az erre alapított bírói gyakorlat szerint (1,685/81. curiai döntvény) megalapított fix ügylet jogi természetéhez szükséges feltételekkel nem birván, a részleges teljesítésnek egyedül alperes jóakaratán alapuló elfogadásából az ügylet még nem teljesített részének alperest terhelő volta nem következik. Ezen okoknál fogva felperest keresetével elutasítani kellett. A budapesti kir. ítélőtábla a következőleg ítélt: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja annak akt. 157. 15S. és 185. §§-aira, valamint az alapszabályok 44. §-ára alapított indokaiból és azért, mert felperes nem is állította, hogy G. L. igazgatósági tagot alperes részvénytársaság az A) alatti szerződés vagy általában zsákvételi ügyletek kötésére, az alapszabályok 44. §-ában az érvényes czégjegyzésre előirt módon irásbelileg felhatalmazta; mert továbbá a társulati alapszabályok idézett §-a nem zárja ugyan ki, hogy a részvénytársaság kötelező szóbeli nyilatkozatokat vagy intézkedéseket nem tehetett, csakhogy ez alapszabályok hivatkozott rendelkezéséből kifolyólag minden esetre megkívántatott, hogy az ily nyilatkozat vagy intézkedés a társaság nevében 2zok által együttesen tétetett légyen, kik az együttes czégjegyzésre jogosítva voltak, úgyde felperes nem bizonyította, hogy a társaságnak az alapszabályok többször említett szakasza értelmében együttes czégjegyzésre jogositott két közege együttesen tett volna a társaság nevében oly kötelező nyilatkozatot, melynél fogva G. L. volt igazgatósági tag az A) alatti szerződésnek a társaság nevében megkötésére felhatalmaztatott, vagy ahhoz a szerződéshez a társaság utólag hozzájárult, vagy végül a felperes által szállított zsákokat a társulat az A) alatti szerződés alapján fogadta el s ez által az emiitett szerződés teljesítését a társulat maga részéről megkezdette ; mert végül a perben oly körülmények, melyek a teljesen pervesztes fel-