Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

mert a kereset alapjául szolgált és Mohácson 1883. évi július hó 29-ik napján 1883. évi 167. ügyszám alatt kiállitott közjegyzői okirat szerint alperesek Sz. Ádám és neje E. Katalin szülőik vagyonának jelentékeny részét, többek között azon kötelezettséggel vették át, hogy testvéreinek, ezek közt felperesnek a keresetben felsorolt ingóságokat természetben, és menyegzői ruhára 20 forintot készpénzben kiszolgáltatni tartoznak. Jóllehet felperes ezen szerződés kötésénél közvetlenül részt nem vett, felperesnek kereseti jogát a részére kötelezett ingóságok és készpénz követelésére megtagadni még sem lehet; mert valamely jogügylet megkötésénél, az abban részt nem vett harmadik személyek javára is lehet törvény szerint jogokat kikötni; és minthogy felperesnek a fentemiitett szerződéshez való hozzájárulását a jelen kereset is nyilvánvalóvá teszi, és minthogy végre alperesek felperesnek kereseti joga ellen más kifogást nem érvényesitettek, felperesnek kereseti jogát megállapítani, és miután a másodbiróság felperest keresetével csakis kereseti jog hiánya miatt utasította el, további érdemleges határozat hozatalára utasítani kellett. 288. Váltó és keresk. tanács. Valamely részvénytársaság vezérigazgatója írásbeli vagy szóbeli kötelező nyilatkozatot csak az alapszabályokban megállapított formaszerüségek megtartása mellett tehet. 1890. január 22. 1080/1889. v. sz. M. és W. czég felperesnek, a dosonczi gőzmalom-részvénytársaság felszámolásban» czég alperes ellen szerződés teljesítése, illetve 1650 frt s jár. iránti perében —• a balassagyarmati kir. törvényszék mint keresk. bíróság a következő ítéletet hozta : Felperes keresetével elatasittatik ; sat. Indokok. A keresk. töiv. 157. §-a szerint a részvénytársaságok kötelesek alapszabályaikban a czégjegyzés módját megállapítani, mert az idézett §-ban foglalt rendelkezéssel okszerű összefüggésben álló ^58. §. szerint a czégjegyzés módja közzététel tárgyát képezi. A törvény eme rendelkezését, a részvénytársasággal jogviszonyban lévő harmadik személyek érdekeinek védelmét is czélozván, a kölcsönösség elvénél fogva a jogviszonyba lépés megállapított alakszerűségéhez nem ragaszkodó fél jogai érvényesítésénél az eltérésből eredő joghátrányokat tűrni köteles. Következik ebből, miként azt a keresk. törvény 185. §-ára alapított bírói gyakorlat is megállapította (lásd 2,234/84. sz. curiai döntvényt), hogy valamely részvénytársaság írásbeli kötelező nyilatkozatot csak az alapszabályokban megállapított formaszerüségek megtartása mellett tehet. Minthogy pedig alperes részvénytársaság bejegyzett és közzétett s az