Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

67 H atarozat. A közös tulajdont képező telekkönyvi jószágtestből egyik tulajdonostársat illető jutalékra szerzett zálogjog ki nem terjed egy másik tulajdonostárs jutalékára is csupán az által, hogy ez utóbbit a terhelt jutalék tulajdonosa a zálogjog bejegyzése után tulajdonul megszerzi, — akár volt a megszerzett jutalék zálogjoggal terhelve, akár nem. Indokok. Telekkönyvezett ingatlanokra vonatkozó zálogjog szerzésének egyedüli törvényes módját a zálogjog nyilvánkönyvi bejegyzése képezi, s minthogy a Telekk. Rendt. 62. §-a szerint bekeblezettnek vagy előjegyzettnek csak az tekinthető, a mi a telekkönyvben világosan bekeblezett vagy előjegyzettkép jegyeztetett be, nyilvánvaló, hogy a zálogjog tárgyilagos terjedelmét a zálogjogi bejegyzés és az ezt rendelő birói határozat szabja meg; valamint másrészt ebből önként következik az is, hogy az egyik tulajdonostárs jutalékát terhelő zálogjog oly más jutalékra (a jószágtestnek oly hányadára), a melyre az kifejezetten bejegyezve (bekeblezve vagy előjegyezve) nem volt, kiterjesztettnek csak akkor tekinthető, ha az — a Telekk. Rendt. idézett 62. §-ához képest s az 54. § nak megfelelően utóbb világosan s kifejezetten bejegyeztetett. Nem áll ennek útjában a Telekk. Rendt. 57- §a' mert igaz ugyan, hogy eme szakasz szerint a zálogjog csak egész telekkönyvi jószágtestre és, ha az ingatlan többeknek osztatlan közös tulajdonát képezi, csak egész tulajdoni jutalékra szerezhető : ámde eme szakasznak éppen ez utóbbi rendelkezése engedi meg azt, hogy a zálogjog a jószágtestnek egyik hányadára korlátoltan is fennállhasson. De a Telekk. Rendt. 68. §-áaak második bekezdésében, mint szintén a telekkönyvi betétek szerkesztéséről intézkedő 1886: XXIX. t. cz. 21. §-ban is az a jogelv nyer félreismerhetlen kifejezést, hogy a nyilvánkönyvi jogok minőségén eszközölt változtatások, s ekként a tulajdonjogi bejegyzések körében történt változások is, a jelzálogos hitelezők jogait és kötelezettségeit semmi tekintetben nem érinthetik, tehát nem érinthetik a zálogjog terjedelmét sem, mert különösen az idézett 68. §., mely a hitelező jogainak csorbítását tiltja, viszont azoknak jogtalan kiterjesztését sem engedheti meg; minélfogva akkor is, ha a terhelt jutalék egy másik jutalékkal ugyanegy személy tulajdonává egyesül, a joszágtest az egyik jutalékon fekvő zálogjog tekintetében megtartja a hányadokra osztottság jellegét mindaddig, mig az illető zálogjog a telekkönyvből ki nem töröltetett. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1890. évi február hó 28-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi ápril hó 18-án tartott teljes ülésben. 5*