Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)
62 Akir. Curiaa következő ítéletet hozta : A másodbiróságnak neheztelt ítélete saját és az elsőbiróság ítéletéből átvett indokoknál fogva s főleg azért hagyatik helyben ; mert az alapszabályok 9. §-ában foglalt intézkedés nem tartalmaz, oly kizárólagos rendelkezést a nem fizetés jogkövetkezménye tekintetben, hogy azáltal megszűntnek lehetne tekinteni a részvénytársaságnak a keresk. törvény 169. §-án alapuló azon jogát, hogy a társaság a részvényestől részvénye után a határlevő befizetést követelhesse. Alperes képviselőjének felebbezési dija és költsége 8 frt 65 krban állapittatik meg saját fele ellenében. 383. Váltó és keresk. tanács. A kényszeregyezség csak annyiban terjedhet ki kötelezöleg valamennyi hitelezőre, a mennyiben az a csődeljárás befejezésére, továbbá a hitelezőnek adandó kielégítés mennyiségére és ennek biztositási módjára vonatkozik, következőleg abba egyedül többségi megállapodásnál fogva a kisebbségben levő ellenzékes hitelezők rovására oly joglemondások s egyéb intézkedések fel nem vehetők, melyek a kényszeregyezség keretébe szorosan nem tartoznak, hanem azon felekre nézve, kik között azok kifejezetten létrejöttek, önkéntes egyesség természetével birnak. 1890. február 25. 209. v. sz. A szegedi általános takarékpénztár csődügyében a kényszeregyesség tárgyában — a szegedi kir. törvényszék'a következő végzést hozta : Miután a közadós szegedi ált. takarékpénztár igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai n. sz. dr. R. Izsó, V. Fülöp, Szl. Ágoston, W. Miksa, L. Ferencz, P. Mór, U. József, ifj. P. István és P. Lipót által beadott és ugy a részv. társ. közgyűlése, mint a csődválasztmány által elfogadott kényszeregyezségi ajánlat, a megjelent 231 szavazatra jogosult hitelező közül 217 hitelező által összesen 274,049 frt 36 kr. követeléssel kifejezetten elfogadtatott, s igy a csődtörv. 212. §. értelmében megkívánt többség ugy a hitelezőkre, mint a követelésekre nézve fenforog, többség által elfogadott kényszeregyezség u. m. a szegedi ált. takarékpénztár igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai annak feltétele alatt, hogy mindazok, kik a nevezett pénztár irányában bármily czimü igénynyel birni vélnek, ezen igényeikről, beleértve az 1881 : XVII. t.-cz. 199. és 229. §§ aiban foglalt esetleges fentartásokat is, nemcsak a szegedi ált. takarékpénztárrészvénytársaság, hanem annak igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai ellen is lemondanak, hogy továbbá nevezett pénztár csődtömege, a tömeggondnok és csődképviselet közbejöttével ugyan ezen egyezség czéljaira igénybe vétessék, az egyezség végrehajtása után pedig ugyanezen csőd