Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

59 Ehhez képest az, hogy alperes anyja minő vallású, illetve hogy alperes anyjának 1858-ban a protestáns vallásra való áttérése a törvényben előirt formaságok megtartásával, tehát érvényesen történt-e, e perben egyáltalán vita tárgyává nem tehető, miért is a másodbiróságnak erre vonatkozó indokolását, miután arra súlyt egyáltalán nem fektet, a kir. Curia mellőzendőnek találta. Szintúgy az 1844: III. t.-cz. 1. §-ának keletkezése körülményeire s annak értelmezésére nézve felhozott adatokat és érveléseket sem tekintheti a kir. Curia olyanoknak, melyek e perben különösen még tekintetbe jöhetnének, mert az 1844: III. t.-cz. 1. §-ának határozott rendelkezése soha el nem töröltetett, a gyakorlat által szentesittetett s mai nap is fennáll, sőt hatályában megerősítést nyert az 1868: LIII. t.-czikkben, melynek 2. §-a a 18-ik életkorát betöltött egyénnek vallás dolgában szabad elhatározás jogát megadta. III. Nem sértettek meg eljárási szabályt az alsóbiróságok az által, hogy a köteléki pernek felperes által történt letétele után és ennek daczára mégis a kötelék érvényessége kérdésében is hoztak Ítéletet. Az alsóbiróságoknak a trdts. 71. §-ára alapított s a visszonkereset természetéből levont indokolását a kir. Curia is osztja, annyival inkább, mert felperes a házasság érvénytelenítésére czélzó kérelmét végleg nem ejtette el, hanem azt a 41202/89. sz. bejelentése szerint saját illetékes bíróságánál újból felhozta, minthogy pedig a házasság érvényessége vagy annak felbontása tárgyában alperesre nézve csak annak illetékes világi bírósága ítélhet s miután felperes kezdvén a pert, alperest kereste fel illetékes bíróságánál, e perben kell, hogy alperes házassági jogviszonya teljes megoldást nyerjen. IV. A viszonkereset kérdését mindkét alsóbiróság helyesen döntötte el, midőn a viszonkeresetnek helyt adva, e tekintetben illetékességét megállapította s alperes viszonkeresetét érdemileg elbírálta. Azon állítását, hogy vegyes házassági köteléki per természete, jogossági, czélszerüségi és közjogi okokból nem tűrné meg azt, hogy abban alperesnek a házasság felbontására irányult viszonkeresete elfogadtassák, felperes a per során nem győzte be. A törvénykezés általános szabályai szempontjából pedig a viszonkereset helytfoghatósága kétségtelen ; mert midőn a viszonkereset lényege abban fekszik, hogy alperesnek megengedtessék a jog, az ellene indított perben, ott a hol és addig, a mig a per folyamatban van, saját bírói illetőségét a felperesre is kiterjeszthesse, kereset és viszonkereset összefüggésben ugyanazon bíróság előtt érvényesíttessenek, ha ez áll a közönséges polgári perben, ugy a házassági perben annál kevésbé zárathatik el a viszonkereset érvényesithetésének utja, minthogy az 1868 : XLVIII. t.-cz. intézkedésénél fogva, mindegyik fél felett úgyis a saját illetékes bírósága lévén hivatva Ítéletet hozni, a kereset