Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

60 és viszonkereset együttes elbírálása mellett is mindig ugyanazon illetékes ügybiróság Ítélkezése érvényesül ; s mert ugy felperes keresete, valamint alperes viszonkeresete ugyan azon jogviszonyból származik, kereset és viszonkereset a házassági kötelék megszüntetésére irányul, a jogalap összefüggése tehát az anyagi magánjog szempontjából kétségtelen lévén, tekintve, hogy mindegyik fél felett saját hitelvei alapján mindig csak a saját illetékes bírósága fog Ítélni, az alperes ellen annak illetékes bírósága előtt indított per pedig e helyütt befejezést is kell, hogy nyerjen, következetesen alperes arra, hogy ugyanazon ügyben egymásután két külön pert folytasson, nem kényszeríthető : a kereset és viszonkereset feletti intézkedést külön választani s alperest viszonkeresetével külön perre utasítani nem lehetett. V. A lelkészi békéltetés körüli eljárás tekintetében sem észlelhető oly szabálytalanság, mely a perbeli eljárás semmiségét vonná maga után_ Felperes maga mondta 1888. november 24-én beadott keresetében, hogy addig nejével rendes együttlakásuk nem volt, utolsó, habár csak rövid ideig tartott együttes lakhelyük pedig Budapesten volt. A 42781/88. számú jegyzőkönyvhöz csatolt G) alatti bizonylat szerint felperes 1888. október 29-én fogadott Pozsonyban lakást, de ugyanezen napon történt felperesnek, a. és 7. alatti íeladő-vevények szerint, békéltetésre a budapesti belvárosi r. k. plébános elé idézése is, ekkor tehát felperes más, mint a. budapesti lelkész elé nem idéztethetett. Alperest illetőleg pedig, minthogy budapesti lakos, az itteni ág. ev. lelkész előtt való békéltetés megkísérlésére helyesen utasította a bíróság a váló feleket. VI. A per érdemében a kir. Curia az alsóbiróságok indokolását elfogadja s az 1786. márczius 6-iki nyílt parancs 58. §-a alapján alperesre nézve a házasság felbontását maga is kimondja, miután a perállás szerint nincs remény a házastársakat valaha újra békére és egyesülésre bírhatni.. 283. Váltó és keresk. tanács. Ha valamely részvénytársaság alapszabályaiba a keresk. törv. 169. §-ának engedélye alapján felveszi azon rendelkezési, hogy azon részvényes, ki az alapszabályszerüleg elhatározott befizetést a kitűzött határidőben nem teljesiti, minden a részvényből eredő jogát elveszti, részvénye megsemmisíttetik s a társaság a megsemmisített részvény helyett újnak kibocsátására feljogosittatik: ez még nem képez oly kizárólagos rendelkezést a nem fizetés jogkövetkezménye tekintetében, hogy azáltal megszűntnek lehetne tekinteni a részvénytársaságnak azon jogát, hogy a részvényestől részvénye után a hátralevő befizetést követelhesse. 1890. január 28. 703/1889. v. sz. A csaczai takarékpénztár csődtömege felperesnek — L. Bernát alperes ellen 70 frt és jár. iránti perében —