Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

14 iránt. Mindennek daczára azonban, mivel a N. B. alatt mellékelt czégjegyzékkivonat szerint, mely a hivatalból betekintett czégjegyzékkel megegyez, a társaság felszámolása, a kereset megindítása s letárgyalása után lett bejegyezve: felperes a kereset megindításakor a hivat, czégjegyzék alapján jogosan vonhatta perle elsőrendű alperes czéget, mert követelése behajtása, illetve annak bíróság előtti érvényesítésével nem köteles addig várni, míg az egyik társtag elhalálozása folytán a felszámolás elrendeltetik s bejegyeztetik, vagy a társaság tovább folytatása iránt az életben maradt társasági tag és az elhunyt tag örökösei közt megállapodás jön létre. Tekintve továbbá, hogy a czég tagjai, illetve az egyik elhalt czégtag jogutóda perbe vonattak és a felszámolás elrendelése után megtartott póttárgyalás alkalmával kirendelt felszámoló is perbe avatkozott s így a czég tagjai, illetve az elhalt czégtag jogutóda, sőt maga a felszámolásban lévő czég is, a kereset elleni védekezésében gátolva nem voltak s kellőleg képviselve lettek: a keresk. tön'. 92. . §. 2. pontja alapján emelt kifogás mellőzendő volt. Harmadrendű alperes, mint néhai K. Henrik elsőrendű alperes czég egyik tanujának neje, törvény és végrendelet szerinti örököse, a kereseti összeg megfizetésében néhai jogelőde után maradt hagyaték erejéig szintén elmarasztalandó völt, mert a fentebbiek szerint I.-rendű alperes czég elmarasztaltatott, melynek K. Henrik tagja volt: a társas czégnek kötelezettségeiért pedig a ker. törv. 88. §-a szerint a társaság tagjai összes vagyonukkal felelősek s igy ő reá, mint jogutódra ezen felelősség néhai jogelőde utáni hagyaték erejéig áthárult. Hogy pedig néhai jogelőde után az E. a. haláleset-felvételben felsorolt hagyaték maradt, azt tagadásba nem vette ; azon ellenvetése pedig, hogy ő még végrendeleti örökösnek birólag elismerve nincsen, a hagyaték biróilag átadva nem lett, figyelembe nem jöhet, mert felperes követelése érvényesítésével nem volt köteles addig várni, míg III.-rendű alperes örökösi minősége biróilag megállapíttatik s a hagyaték átadatik ; mivel III -rendű alperes, mint az F. a. szerinti végrendeleti örökös és mint hátrahagyott házastárs által néhai férje hagyatéka a perben törvényes volt képviselve. Alpereseknek egyetemlegesen lett elmarasztaltatásukat a ker. törv. 88. §-a teszi indokolttá. A budapesti k i r. Ítélőtábla a következőleg ítélt : A kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok. Felek egyező előadásából ugy a 69,725 1888. sz. tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt czégjegyzéki kivonatból kitűnik, hogy I.-rendű alperesként perbe idézett K. Keresztély fiai czégű közkereseti társaságnak képviseletére egyedül K. Károly társasági tag Il.-rendű alperes volt jogosítva, kinek e minőségben véghezvitt jogcselekményei ennélfogva a keresk. törv. 90., 91., 92. és 93. §-ai értelmében az általa képviselt társaságra nézve harmadik személvek irányában már törvénynél fogva annyira kötelező