Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

45 joghatálylyal bírtak, hogy az ezzel netalán ellenkező társasági szerződés harmadik személyek irányában, mint nem érvényes, figyelembe nem jöhetett volna; ennél a szempontnál fogva II.-rendű alperesnek, mint egyúttal a keresk. törv. 93. §, értelmében I.-rendü alperes képviseletére e perben is egyedül jogositott társasági tagnak, a kereset tárgyává tett követelésre vonatkozó határozott beismerésének, kapcsolatban a további ténynyel, hogy a felperes mint tásaságon kivül álló harmadik személyt illető kérdéses követelés a társaság kétségtelenül legalább is kell annyi súlyt és jogi hatályt tulajdonítani, hogy a mennyiben Ill.-rendű alperes, mint K. Henrik másik társasági tag helyébe lépő, evvel tehát ugyanazon jogi tekintet alá eső jogutód azt vitatja, hogy a keresetben érintett kölcsön ügylet színlett, tehát valótlan, ezt az állítását felperes tagadásával és felhozott bizonyítékaival szemben ő a Ill.-rendű alperes köteles bizonyítani. E részben azonban Ill.-rendű alperes, a mint az első bíróság Ítéletének indokolásában helyesen ki van fejtve, mi bizonyítékot sem hozott fel, a szakértői szemle eredménye pedig állítását szintén nem igazolja. Nem vehető tekintetbe IIL-rendű alperesnek az az érvelése, hogy K. Henrik czégtagnak a kereset beadása előtt történt elhalálozása folytán a társaság a kt. 98. §-a intézkedésénél fogva feloszolván, ezzel II.-rendű alperesnek emiitett kizárólagos czégképviseleti jogosultsága is már a per megindítása előtt elenyészett, tehát a perben tett említett beismerésének a társaságra kiható joghatály már ennélfogva sem tulajdonitható. A keresk. törv. 98. §-ának 2. pontja esetében, valamint általában sem szabja elő kötelezőleg a ker. törvény, hogy a feloszlásnak és ennek folytán a felszámolásnak szükségképpen be kell következni, ha a 98. §-ban felsorolt esetek valamelyike beáll. így a 98. §. 2. pontjának esetet beállhat a nélkül, hogy az érdekeltek a feloszlás és felszámolás jogát igénybe vennék, de különben is kétségtelen, hogy a mig a bejegyezve lévő társas czég jogviszonyainak czégváltozása, tehát a feloszlás és felszámolás a czégjegyzékben kitüntetve s ez kihirdetve nincs, ha nem létezik is a 98. §. 2. pontjában érintett szerződés, jogszerűen vélelmezendő az érdekeltek hallgatólagos beleegyezése arra nézve, hogy a társasági viszonyt az egyik czégtag elhalálozása daczára is az eddigi feltételek szerint folytatják, ha csak be nem bizonyittatik, hogy a czégjegyzékben ki nem tüntettetett, de tényleges feloszlásról a másik fél tényleges tudomással birt, ez azonban a jelen esetben fenn nem forog, mert a póttárgyalás adatai szerint a kereset beadása idejében feloszlásról még szó sem volt s ez tényleg csak 1887. aug. 16-án állott be, II.-rendű alperes beismerése szerint pedig 1887. június 16-án történt, tehát oly időben, midőn még kizárólagos képviseleti joga teljes joghatálylyal fennállottnak tekintendő. Az itt és az elsőbiróság ítéletében felhozott indokok alapján tehát az elsőbiróság ítéletét kellett helybenhagyni.