Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

3(3 királyi megerősítést kieszközölni iparkodjanak, a hitbizomány törvényességéhez ugy az ujabb, mint a régibb törvények értelmében, királyi jóváhahagyás kívántatik és kívántatott, hogy pedig a peres felek elődei által felperesek állítása szerint alapított hitbizomány királyi megerősítést nyert volna, azt felperesek kimutatni képesek nem voltak. Nem bizonyítják a vitatott hitbizomány törvényes fennállását a G) illetve L) és P) alatti ítéletek, mert azok nem az ezen perben szereplő felek vagy velők egy tekintet alá eső elődeik közt lefolytatott perben keletkeztek, sem a jelen per tárgyát képező ingatlanokra nem vonatkoznak s igy a vitás kérdés sem a jelen perbeli felekre, sem a jelen per tárgyára vonatkozólag az emiitett ítéletekkel eldöntött ítélt dolgot nem képez. Nem képez bizonyítékot a vitatott hitbizomány fennállása mellett a H) illetve a P) alatti megegyezés s az alperesek atyja és jogelődje által abban tett beismerés ; mert a hitbizomány alapítása királyi jóváhagyástól lévén feltételezve, ennek hiányát felek bármily beismerése sem pótolja s valamint helyes felperesek azon érvelése, hogy a jogelődök által felperesnek jogelődével kötött bármely megegyezés, beismerés vagy lemondás a törvényesen fennálló hitbizományi meg nem szüntetheti s az ilynemű lemondás csakis a lemondó személyére bir hatálylyal, az utódok jogait azonban nem érintheti, ugy viszont kétségtelen az is, hogy valamely birtokos nyilatkozata vagy beismerése a hitbizomány törvényes felállításának hiányait nem pótolhatja, s a felek által hitbizományaiknak tekintett, de királyi jóváhagyást nélkülöző rendelkezése alapján hitbizományaiknak tekintett javakat hitbizománynyá nem minősiti, s ebből következik, hogy ha való is, hogy a kérdésben forgó javak az első szerző báró P. S. M. és utódainak fennebb felhívott végrendeleti intézkedései alapján a többi törvényes örökösök kizárásával mindig az elsőszülöttre szállottak, ezzel sem a hitbizomány törvényes fennállása bizonyítva nem volna, sem a jelzett gyakorlat királyi jóváhagyás nélkül hitbizomány alapítására nem elég. De ha végre a kereseti ingatlanoknak hitbizományi minősége minden kétségen felül állana is, a felperesek által bemutatott okmányok alapján meg nem állapitható, hogy a hitbizományban való öröklés Őket is megilletné, a várományok jogosultságának kimutatása nélkül pedig a hitbizományi minőség tlkvi kitüntetést, illetve a tkvnek ily értelmű kiigazítását nem követelhetik s azon körülmény, hogy mint vérrokonok bizonyos esetekben ők is lehetnek törvénynél fogva öröklésre hivatva, csakis a hitbizományi utódlásra alapitható keresetre jogot nem ad. A k i r. C u r i a a következő ítéletet hozta : A budapesti kir. ítélőtábla ítélete helybenhagyatik indokain felől azért, mert a hitbizomány fennállást a telekkönyv kiigazítása iránti perben vitató felperesek azt, hogy a hitbizomány már a telekkönyvi helyszíneléskor