Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

44} Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. (1878 : V. törvényczikk.) I. RÉSZ. ÁLTALÁNOS HATÁROZATOK. /. Fejezet. Bevezető intézkedések. A hamis vád miatt hozandó Ítéletben a büntető biróság első sorban azt tartozik megállapítani, vájjon a feljelentett tényben egyáltalán találhatók-e valamely büntetendő cselekmény jelenségei.Ha nem találhatók, a vádlott felmentendő ezen okból. Csak ha a biróság azt találja, hogy a feljelentett tény büntetendő cselekményt képez, bocsátkozhatik a bűnösség szempontjából azon további kérdés taglalásába, tudva hamisan vádolt-e a vádlott, vagy nem, hatóság előtt vádolt-e vagy nem. Eladott és a vevő által ki nem fizetett dolognak a vevőtől erőszak alkalmazás melletti visszavétele nem képez büntetendő cselekményt 2821 41 A magánokirathamisitás büntethetőségének lényeges kelléke a használat, ez pedig végeredményében szükségkép annak megkárosítására vezet, a ki ellen az okirat bizonyító ereje és az ebből kifolyó használat irányul: ebből következik, hogy habár a B. T. K. 401. §-ábau a jogsérelem, mint a büntethetőség egyik alkateleme felemlítve nincs is, e nélkül a magánokirathamisitás nem büntethető. Ha tehát vádlott ténykedésében a jogsérelemre irányuló czélzat hiányzik, a büntethetőség alapfeltétele hiányzik 291 76 Magánbizonyitványnak, illetve lelet és véleménynek gondatlanságból tévesen történt kiállítása a B. T. K. rendelkezéseibe ütköző büntetendő cselekményt nem képez. . . . 292 78 1 A szövegben hibásan van 382. s. sz. 282. s. sz. helyett szedve.