Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

139 be is lett győzve : vádlottad cselekménye jiem a kir. ügyész által vádként ^pmelt lopás bűntettének, de a jogtalan elsajátítás vétségének képezi a tényálladékát; miért is őt a B. T. K. 333. §-ába üriíöző s a 336. §-ának •5. pontja szerint minősülő lopás bűntetténél? vádja alól fel kellett menteni s e helyett a B. T. K. 367 §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségében vétkesnek kimoudani, s tekintve a talált S jogtalanul eltulajdonított tárgyak csekély értékét, vádlottnő büntetlen előéletét, mint enyhítő körű ményeket az ítéletben jegyzett büntetéssel sújtani. A budapesti kir. ítélő tábla a következőleg ítélt : % A kir. itélő tábla a kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja és vádlottat a jogtalan elsajátítás vétsége helyett a B. T. K. 333. §-ába ütköző s a 350. §. 5. pontja szerint minősülő lopás bűntettében mondja ki bűnösnek és ezért őt a B. T. K. 340. §-a alapján, a 92. § alkalmazása mellett hat havi börtönre és 3 évi hivatalvesztés politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére ítéli; egyebekben az első bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok. Vádlott beismerte, hogy a kérdéses alkalommal a tűzvész színhelyén egy metsző ollót és darab szalonnát felvett s azt jogtalanul eltulajdonította, védelmül azt hozván fel, hogy ő ezen tárgyakat nem sértett birtokából vStte el, hanem azokat az égés heiyén véletlenül találta. Minthogy a vádlott ezen védelme javára el nem fogadható azért, mert a kérdéses tárgyak a helyszínén levén, azok sértett birtokában levőknek tekintendők ; továbbá, mert vádlott maga is beismerte, hogy ő tudta azt, miszerint az általa elvett ingók jogszerű tulajdonosa sértett volt: ennélfogva vádlottat a neheztelt ítéletnek e részbeni megváltoztatásával a jogtalan elsajátítás vétsége helyett a lopás büntettetében bűnösnek kimondani, és figyelembe véve a neheztelt ítélet indokaiban felsorolt nyomatékos enyhítő körülményeket, továbbá még azt, hogy kár alig forog fenn, és hogy sértett vádlott megbüntetését nem kívánja, a B. T. K. 92. §-ának alkalmazása mellett a kimért büntetéssel sújtani, egyebekben azonban a neheztelt Ítéletet indokainál fogva helybenhagyni kellett. A kir. Curia a következő ítéletet hozta: Tekintve, hogy ezen bűnügyi vizsgálat adatai, és különösen Major Vilmos nyíregyházi lakos káros félnek 4, szám alatt tett vallomása szerint is, a kérdéses metsző olló és a 20 kr. értékű szalonnája 1889 évi április •3-án az oroszi szőlőben borháza égése alkalmával lopatott el ; tekintve, hogy a most jelzett tényállás és körülményeknél fogva ezen tűzeset nem esik a B. T. K. 336. § ának 5. pontjában körvonalozott közveszély fogalma alá : • mindkét alsófokubiróság Ítélete részben megváltoztatik és Jósvay Józsefné született Krausz Zsuzsanna' vádlott cselekménye a B. T. K. 333. §-ába ütköző és 334. §-á» szerinti lopás vétségének minősíttetik, vádlott ebben mondatik ki vétkesnek és a B. T. K. 339. és 341. §§-ai aTapjáiu