Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

140 büntetlen előéletének és a kár csékély voltának, tekintetbe vételével ezen ítéletnek foganatba vételétől számítandó egy havi fogházra és egy évi időtartamra hivatalvesztés és politikai jogai gyakorlatának felfügesztésére itél* tetik ; egyebekben a kir. itélő-tábla Ítélete felho-.ott és elfogadott indokai-, nál fogva helybengyatik. 315. II. bünt. tanács. A B. T. K. 477. §-a nem alkalmazható, ha a csendlegény a gyanúsított egyénen vallomás kicsikarása végett eröszakot kövt^ el, mivel a csendlegény nem bir törvényes jogosultsággal a vallomás kivételére. Minthogy a közhivat tlnok által hivatala gyakorlatában valakinek tettleg bántalmazása vagy bántalmaztatása csak annyiban esik a B. T. K. 473. §-a alá, mennyiben a cselekmény súlyosabb beszámítás alá nem esik : ennélfogva ott, hol a B. T. K. 301. és 302. §§-ai alá esö cselekmények anyagi halmazatban forognak fenn, ez utóbbi §§-ok alkalmazandók. Ily esetben a B. T. K. 484. §-ának a viselt hivatal elvesztése iránti rendelkezése alkalmazást nem nyerhetvén, a hivatalvesztés mellékbüntetésének kimondása a B. T. K. XX. fejezete értelmében mellőzendő. . 1890. szeptember 2-án 2119. B sz. Hivatali hatalommal való viszzaélés és súlyos testisértés miatt vádolt K. Tosa és. társai elleni bűnvádi ügyben — a n a g y-b ecskerikir. törvényszék a következő Ítéletet hozta : K. Tosa és D. Milos a B. T. K. 473. §-ába ütköző hivatalos hatalo.nmal való visszaélés vétségében és ezzel eszmei halmazatban álló, aB. T. K. 301. és 302. §. szerint minősülő s pedig K. Tosa vádlott két rendbeli, " D. Milos, három rendbeli súlyos testi sértés vétségében bünösökül ismertetnek és e miatt összbüntetésül K. Tosa két havi fogházra, valamint 10— 10 frt pénzbüntetésre és D. Milos három havi fogházra és 10, 10 és 10 frt pénzbüntetésre Ítéltetnek ; sat. V. Lácza irányában a végtárgyalás elnapoltatik. • Indokok, Vádlottak K. Tosa és D. Milos beismerik, hogy mint Aracs községi rendőrök V. Tacza rendőrtársukkal együtt 1886. évi ápril elején G. Nava ottani lakos panaszára, hogy szőlőjében ismeretlen egyének több^ gyümölcsfa-csemetét kivágtak, minden alaposabb gyanuokok nélkül P. Milos, P. Vasza és G. Jocza sértetteket éjjeli időben elfogták és megkötözve a községházába hozták, hol másnap reggeijg letartóztatva maradtak. D. Milo;; vádlott azt is beismerte, hogy útközben sértetteket azért, mert vallomást tenni nem akartak, arczul verdeste ; de miután ennek ellenéb'en a sértetteknek Cz. Laza tanú által is támogatett vallomásával be van igazolva, miszerint azokat nemcsak a részéről előadott módon, hanem