Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

Slö. II. bünt. tanai s. A szalonka-seréttel tökölt fegyver csak viszonylag, tehát nem minden körülmény közt lévén alkalmatlan eszköz az ember életének kioltására, azzal a szándékos emberölés büntetténék kísérlete elkövethető. A kísérletnek kizárása a cselekmény véghezvitelére alkalmatlan eszközökkel való foganositása miatt egyáltalán nem relatíve, hanem csupán a teljesen (absolute) alkalmatlan eszköz használatára vonatkozik, illetőleg csakis erre van szorítva. 1890. szeptember 23. 6688. B. sz. • Emberölés bűntettének kísérlete miatt vádolt M. Mátyás elleni bűnvádi ügyben — az Ipolysági kir. törvényszék a következő végzést hozta : M. Mátyás ellen a B. T. K. 279. §-ba ütköző szándékos emberölés bűntettének a 65. §. szerint minősülő kísérlete miatt folyamatba tett törvényszéki bűnvádi eljárás megszüntettetik. Indokok. A vizsgálati iratok szerint S. J. és ifj. P. M. f. év május 9-én vesszővágás czéljából az erdőbe mentek, hol a vádlott erdó'véd által észrevétetvén, ennek kiáltására különböző irányban futás közben S. J.-t hátulról egy lövés érte. Az orvosi látlelet és vélemény szerint a sértett fél bal válla hátsó felületén 4, a tarkón 2 milliméteres átmérőjű köralaku kissé zúzott szélű folytonossághiány találtatott, melyek közül kettő 3 czentiméter mélyen a hát izmai közé hatolt, egy a vál felső részén a bőrt átfúrva, nyílását is láttatta, a többi a bőr mélyebb rétegébe hatolt, s egy ilyenből egy három milliméteres átmérőjű srét vétetett ki; ezen sértések lövés által okoztattak, 10 nap alatt gyógyulónak jeleztetteki Vádlott beismeri, hogy a lövés az ő fegyveréből történt, tagadja azonban, hogy a lövés szándékos lett volna s azt állítja, hogy midőn a sértett fél és tanú mellette elhaladtak, ő fekhelyéről felugorva reájuk kiáltott s midőn ezek futásnak eredtek, ő zálogvétel czéljából utánuk ment és e közben a bokrok között lőfegyvere véletlenül elsült s a lövés a mintegy 15 lépésnyi távolságban futó panaszlót érte. Vádlottnak ezen tagadásával szemben maga a sértett fél arról, hogy a lövés mikor történt, tudomással nem bir. Ifj. P. M. tanú valja ugyan, hogy vádlott a fegyvert magánvádló _ felé irányozva, elsütötte, ezen egy tanúnak vallomása azonban elengendő bizonyítékot nem képez, de különben is a szalonka seréttel megtöltött fegyver 15 lépésnyi távolságról? ha a lövés hátsó részt ér, S. A. főérdés^, mint kihallgatott szakértő vallomása szerint az emberi élet kioltására alkalmas eszközt nem képez, vádlott ellen a büntettő reljárást megszüntetni s a bűnjelként lefoglalt fegyvernek vádlott részére kiadását elrendelni kellett. Curíai döntv. bűnügyekben. 9