Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

127 gondatlanságban, esetleg a lehető sérelmes következményeknek "a tettes képzete elé nem állításában, illetőleg az ő képzetéből való kiutasításában áll. A kir. tábla által felállított tétel tehát -hibás lévén: az ezzennel mellőztetik. Tekintve továbbá, hogy Ív. József II. r. vádlott egyszerűen el akarta kerirlni kocsijával K.. K. György I. r. vádlott kocsiját s e végből ismételten előre hajtott: annak ezen cselekedete biyitetendő cselekményt annál kevésbé képez, mert az által, hogy'ő sebesen hajtott, semmi esetre sem kényszerítene I. r. vádlottat, hogy sebesen hajtson ; amannak sebes hajtása tehát, oki, összefüggésben, a mi alatt a természeti erők egymásra hatásából szükségs'zerüleg származó eredmény értetik, az I. r. vádlott sebes hajtásával egyáltalán nem áll ; tekintve, hogy az oly összefüggés már annál fogva is ki van zárva ; mert hauar physikai oki öszefüggésről — az'ok (causa) fogalmának tulajdonképeni tüzetes meghatározása mellett — egyáltalán szólni nem lehet ; mindazonáltal, ha az mégis engedtetnék : az, hogy I. r. vádlott sebesen hajtott, okát (helyesen indokát) az ő akaratában, az ő független, csupán saját tetszésétől függött elhatározásában, nem peflig másnak, nevezetesen II r. vádlottnak akaratelhatározásában és cselekedetében találta; tekintve, hogy igen valószínű ugyan, hogy az «indoko{>/, melynél fogva L r. vádlott elhatározta magát arra, hogy sebesen hajtson, II. r. vádlott sebes hajtása képeztej mindazonáltal az «indok» és az «ok» között az ezen két tényezőt egymástól elválasztó, ezeknek összevegyítését feltétlenül kizáró, azonban a leglényegesebb fogalmak benső sajátságának *s ennélfogva külső megkülönböztetésük szükségszerűségének figyelmen kivülhagyásával, a legutóbbi időkben a törvénykezési gyakorlatban is gyakran mellőzött különbséget, hogy mig az «indok» a lélekre gyakorolt hatást tételezi fel, mely hatás tényezője, eleme lehet annak, hogy a lélek magát az indok felismert és méltányolt nyomatéka szerint valaminek cselekvésére* vagy elhagyására, de mindkét esetben teljes szabadsággal elhatározza : addig az «ok» mint physicai elem szükségszerű és változhatatlan tényezője azon okozatnak, melyet összefüggésben az erre% ható többi természeti erőkkel, az adott körülmények között múlhatatlanul létrehoznia kell; tekintve, hogy a most kiemelt különbség szerint II. r. vádlott sebes hajtása felingerelhette ugyan I. r. vádlott büszkes*égét, hiúságát, hogy ez saját ügyességét, illetőleg lovainak kiválóságát II. r. vádlottal szemben tüntesse: de épen ez mutatja leginkább, hogy ezen vádlott, habár az emiitett «indokból*, de mégis kizárólag az ő szabad elhatározásából cselekedett, hogy tehát ezen vádlott sebesen hajtott a nélkül, hogy magát az ebből reá vagy másokra származható veszélyekre- való tekintet által visszatartotta volna ^ illetőleg, hogy az őt ettől visszatartó indoknak lelkületében és szabad elhatározásában túlsúlyt tulajdonított volna ;