Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

117 «- • kai: -ez szemtelenség fiskális*, őt hivatalszolgájával kiutasitotta, vagy miként az ügyfelek mondják, őt szemtelennek nevezve, gallérjánál fogva az ajtóig tuszkolta és őrt állított ajtaja elé, hogy általa ujabban meg ne zavartassék, mig a felekkel a kihallgatást be nem végzi; ennek megtörténte után a főkapitány csakugyan rendelkezésére is bocsátotta P-nak a felvett jkönyvet, de — miként ezt P. maga'mondja vallomásában —• ő már többé nem akarta gyakorolni ügyvédi befolyásán, még pedig abból az okból, mivel a jkönyv ügyfelef által már alá volt irva. Ezen tényállásból kitűnik, hogy G. E-nek a panaszlott cselekmény véghezvitelénél nem volt szándéka dr. P. D. ügyvédtől a képviseleti jog gyakorlását megvonni, mert P. feljelentésében maga is elismeri, hogy midőn ügyfeleivel a kihallgatásra megjelent, a felmutatott ügyvédi meghatalmazást G. tudomásul vette, tehát elfogadta s igy kétség kivül az ő jelenlétében akarta foganatosítani a kihallgatást, a panaszolt sérelemnek tehát az volt tulajdonképen az inditó oka, rfiert dr. P. többszöri intelem daczára G. E-t hivatali működésében akadályozta, sőt utóbb még a főkapitányi intézkedéssel is ellentétbe helyezkedve, fellépése alkalmas voJ,t arra, hogy a városi ható sággal szemben a feleket is engedetlenségre ösztönözze. Minthogy ezek szerint G. E. nem gonosz indulatból, a*bünözés tudatával, hanem a panaszos által több izben megzavart hivatali működésének akadálytalan véghezvitele, úgyszintén a felek jelenlétében megsértett hivatali tekintélynek megvédelmézése czéljából ténykedett, a mely esetben a B. T. K. 473. és 475. §§-aiban körüirt hivatali hatalommal való visszaélés vétségének tényelemei fenn nem foroghatnak. Jóllehet a panaszlott ama ténykedésében olyan mértéktelen heveskedésre ragadtatta el magát, a melyért magatartása mindenesetre helytelenítendő, de az adott körülmények között sem ezen cselekménye, sem pedig az ezzel kapcsolatban használt szóbeli sértései miatt bünvád alá nem vonható, ugyanazért e részben, az "ügyészi'indítványtól eltérően, a további bűnvádi eljárást megszüntetni kellett. • A főkapitány irodájában történt kölcsönös szóbeli sértegetések pedig egyiküknek becsületét sem érintvén, azok a B. T. K. 261. §-ában meghatározott meggyalázó kifejezés fogalma alá nem vonhatók. De miután a vizsgálat folyamán kifejtettek arra mutatnak, hogy G. E., mint közhivatalnok a felekkel, illetőleg azok képwselőjével való hivatalos érintkezésnél a szolgálati szabályok követelményeit kellő figyelemre nem méltatta s igy terhére fegyelmi vétség esete látszik fennforogni, ennek elbírálása végett az iratoknak az illetékes fegyelmi hatósághoz leendő áttétele elrendelendő volt. A budapesti kir. Ítélőtábla a következő végzést hozta : A kir. ítélőtábla a kir. törvszék végzését indokolásánál fogva helybenhagyja.