Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

113 —s— 302. . V. bűnt. tanács. Azon körülmény, hogy szerves szibvajban szenvedő vádlott ennek rohama alatt követte el a büntetendő cselekményt, elégséges alapul szolgál a B. T. K. 7Ó.§-ának alkalmazására. 1890. január 22. 6709/1889. B. sz. Szándékos emberölés kísérletének büntette miatt vádolt Néniét i Gábor elleni bűnvádi ügyben — a nagyváradi kir. törvényszéka következő Ítéletet hozta : Németi Gábor a B. T. K. 301. és 65. §§-ai alá e§o súlyos testi sértés bűntettének bünkisérletében bűnösnek kimondatik és ezért a B. T *K. 302. és 66. §§ ai alapján a jogerős itélet foganatba vételétől számitandó három havi fogházra ítéltetik, stb. Indokok. A vizsgálat adataival, ugy panaszos hittel megerősített előadásával és Erdei Lajosné vallomásával igazolást nyer az, hogy vádlott Németi Gábor 1883. évi április 14-én hites nejével azért, mert egy másik nővel viszonya volt s az a tanyáról hatóságilag kitiltatott, összeperelt s ennek folytán rosszul lett. Erről értesülvén panaszos Venyrenszky Gyula gazdatiszt, elment vádlott lakására s őt a kanapén fekve találván, mondotta «hogy az Isten verése* rajta "olyan emberen, ki sem Istentől, sem embertől nem fél» ^ádlott erre felugrott és a kémencze tetején levő éles konyhakését felkapván, azzal panaszosnak szaladt, káromkodások között többször felé szúrt, de sérelmet rajta nem ejthetett azért, mert ez a kést kezében megfogván, földre gyűrte s a kést elvette, Vádlott a végtáigyalás alkalmával is előadta, hogy önkivüli állapotban követhette el a bűncselekményt, mivel arra nem emlékszik. A végtárgyalás alkalmával kihallgatott orvosok véleménye szerint «határozottan szerves szívbajos egyénnél ingerek "behatására múlékony, beszámithatlan rohamok előfordulhatnak)), ily állapotban fejthet ki 'physikai ténykedést, melyről nem következik, hogy «utólagosan tudjon, s ily helyzetben beszámító képességgel nem*bir», de tekintettel a kihallgatott tanuk vallomásaira, vádlott a fentebb emiitett napon még dolgozott, nejével veszekedett s csak azután -feküdt le a kanapéra, akkor pedig, midőn panaszos a szobába belépett, őrjöngő állapotban nem volt, hanem betegen feküdt a kanapén s panaszos szavaira felboszankodva s haragtól vezérelve felugrott s nem egyenesen támadta meg panaszost, hanem előbb a kemenczéhez ment s az annak tetején elhelyezve volt éles konyhakést vette fel s azzal akarta őt megsérelmezrii, s hogy cselekményét, ugy a mint szándékba vette, végre nem hajthatta, az egyedül azon körülménynek tulaj donitható, hogy Venyrénszky erősebb volt mint vádlott, s igy őt a végrehajtásban megakadályozta. Ezek szerint az, hogy vádlott a cselekmény elkövetésekor önkivüli Curiai döntv. bűnügyekben 8