Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

L3 tésére, hanem az idézett törvény 161. §-ának 3. bekezdésében szabályozott eljárásnak szolgálhat alapul : ennélfogva felperest a törvényes alapot nélkülöző keresetével elutasítani kellett. A k i r. C uria a következő Ítéletet hozta : A másodbiróságnak idézett keletű és számú Ítélete, mennyiben az élsőbiróság ítéletének a tulajdonjog bekebelezése iránt rendelkező részét megsemmisítette, helybenhagyatik. Többiben azonban a másodbiróság Ítélete megváltoztatik és a végrehajtás megszüntetésének kimondására, illetőleg á zálogjog törlésére vonatkozólag aK élsőbiróság Ítélete hagyatik helyben„ Egyszersmind felperes képviselőjének fellebbezési munkája saját fele irányában 3 írtban megállapíttatik. Indokok : A másodbiróság ítéletének fentjelzett része felhozott indokainál fogva volt helybenhagyandó. Ellenben többi részében a másodbiróságnak ítéletét megváltoztatni és az élsőbiróság Ítéletét kellett helybenhagyni annak előrebocsátásával, hogy a jelen perutat felperes jogosítva volt igénybe venni, miután az 1881. évi LX. t.-cz. 168. §-ának helyes értelmezése szerint ezen szakaszban jelzett perutat oly harmadik személy veheti igénybe, kinek dologi joga telekkönyvileg feljegyezve nincs ; és miután a fentidézett törvénynek 161. §-ában jelzett eljárás jelen esetre nem alkalmazható, mert az egy telekkönyvileg már följegyzett, de jogere jüleg még el nem döntött igényt feltételez, a miről itt szó nem lehet. A végrehajtás megszüntetését czélzó keresetnek tehát azért volt hely adandó mert az élsőbiróság által kifejtett ténykörülmények mellett alperes nem tekinthető jóhiszemű jogszerzőnek és ennélfogva tűrni tartozik, hogy a végrehajtás megszüntetésének következményeként zálogjoga töröltessék. 265. I. polg. tanács. A haszonélvezeti jog nem gyakorlásából még egymagában ezen jogról való lemondás, vagy a használó jogának nyilt beismerése nem következtethető. A birtok folytonossága félbeszakittatik azáltal, hogy egy harmadik az ingatlan tulajdonjogát a telekkönyvre alapitott jóhiszemben megszerzi. 1889. október 23. 1408. p. sz. J. János felperesnek, M. Frigyes alperes ellen ingatlanok, ugy az azokban létező legelés, kosarazás és faizás tulajdonjogának megállapítása és jár. iránti perében — a m.-s zigetikir. törvényszék a következő ítéletet hozta : A perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett felperes keresetével elutasittatik, valamint alperes is viszontkeresetével stb. Indokok: Elutasítandó volt felperes keresetével, mert alperes a