Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

mert az alperes által forgalomba hozott zeneműnek a felperes kiadásában C) szerint megjelenttel azonossága, magának az A) alatti zenemellékletnek cziméből is kétségtelen és mert Liszt Ferencz az E) alatti anyakönyvi kivonat szerint Magyarországon magyar szülőktől származván s igy magyar állampolgár levén, műveire az 1884. XVI. t.-cz. rendelkezései alkalmazandók. Abból, hogy az emiitett zenemű szerzői és kiadói joga Francziaország^ kivételével felperest illeti, következik, hogy azt alperes, felperesnek beleegyezése nélkül, minek kinyerését nem is állítja, Magyarországon forgalomba hozni jogosult nem volt, ennélfogva az emiitett zeneműnek a fentebb előadott módon forgalomba hoza'.ala, az 1884. XVI. t.-cz. 5. §. értelmében a szerzői jog bitorlásának tekintendő. Az alperes által állított az a körülmény, hogy az A) alatti zenemelléklet nem a C) alattinak utánnyomása, hanem franczia eredetű s a «Le Figaro* czimü napilapnak 1886. márczius 31-én megjelent számából lett átvéve, ha ez minden kétségen felül bizonyítva lenne is, az alperes cselekményének tilos voltát meg nem szüntetné ; mert abból, hogy a kérdéses zenemű a Le Figaro-ban és Francziaországban, hova felperesnek kiadói joga ki nem terjed, közöltetett, nem következik, hogy e közlés alapján az Magyarországban jogszerűen forgalomba hozható lenne, sőt, miután a kiadási jog Magyarországon felperest illeti, rá nézve a zeneműnek Magyarországban forgalomba helyezése, bárhonnan lett is az átvéve, jogsérelmet képez; és mert valamely hírlapban és folyóiratban megjelenő önálló zenemű nem tekinthető olyan közleménynek, mely az 1884. XVI. t.-cz. 9. §. 2. pontja értelmében a szerzői jog bitorlása nélkül átvehető lenne. Hogy alperes a szerzői jog bitorlását képező cselekményt gondatlanságból követte el, kitűnik abból, hogy a zenemellékletűl forgalomba helyezett zenemű szerzői és kiadói tulajdonosának kitudására semmi lépést nem tett, azt pedig társadalmi állásánál s irodalmi dolgokkal foglal kozásánál fogva, tudnia kellett, hogy ilyen létezik. Ennélfogva alperes cselekménye az 1884. XVI. t.-czikk 19. §. értelmében lévén megbírálandó, ugyan ő felperes részére kártérítésre kötelezendő és pénzbüntetéssel büntetendő volt. A kártérítés mennyisége a közös szakértőnek veléménye alapján lett 30 frtban megállapítva, mely szerint egy alkalmas zenemelléklet 30 írtért szerezhető, ez összeg tehát felperestől elvonatván, ez neki minden esetre kárát képezi, ennél nagyobb kárt azonban felperes ki nem mutatott. A pézbüntetés mennyisége pedig az alperes gondatlanságának mérvéhez képest és azért lett 100 frtban meghatározva, mert a szerzői jog bitorlása Európa egyik leghíresebb művésze művével követtetett el.