Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

A kir. ítélőtábla az elsőbirósági Ttéletet, a mennyiben az az alperesi viszonkereset felett határozatot nem tartalmaz, mint alperes által nem felebbezettet nem érinti ; egyébként helybenhagyja. Indokok. A peres felek a miatt, hogy az elrendelt birói szemlénél a bíróság maga részéről szakéi tőt nem alkalmazott, a szemle alkalmával kifogás nem tétetett, és a szemlének az általuk választott két szakértő közbenjöttével való foganatosításába a szemlejegyzőkönyv szerint hallgatag megnyugodtak. Tekintettel tehát erre a körülményre, valamint arra, hogy a peres felek által választott és alkalmazott szakértők egyhangú vélemény' nyilvánítottak : a birói szakértő nem alkalmazása jelen esetben nem képez olyan szabálytalanságot, mely miatt az ítéletet megsemmisíteni kellene; miért is a kir. ítélőtábla az" Ítéletet a kereset főtárgyára nézve —• a szerződés 5. pontjára fektetett indok elhagyásával — további indokolásánál fqgva hagyta helyben. A kir. Curia a következő Ítéletet hozta : Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával alperes kötbér czimén 638 frtot köteles megfizetni, ellenben felperes ezt meghaladó keresetével elutasittatik és a perköltség kölcsönösen megszüntettetik. Indokok. Alperes a per során beismerte azt, hogy a szerződésileg elvállalt munkát 1884. szept. 31-ig, mint kikötött határidőig be nem» fejezte ; beismerte továbbá azt is, hogy a munka neki 1884. évi július hó 22-én tényleg átadatott, hogy 1884. évi november hó 15-éig dolgoztatott, és hogy a tél beálltával a munkát abbahagyván, azt csak 1885. évi május hó 15-én fejezte be és adta át. Minthogy tehát a feltétel-füzet 15. §-ának esete beállott és felperes a megállapított kötbért követelni jogosult, és miután a kö bér mint a szerződés teljesítésének biztosítására megállapított összeg kár fennforgása nélkül is követelhető, alperesnek ez irányban emelt kifogása ép oly kevéssé fogadható el, mint az a mentsége, hogy a szerződés elkésetten történt jóváhagyása volt.oka késedelmének, mert alperes a munkát már* július 22-én tényleg megkezdette és azt mindamellett, hogy november 15-ig, tehát a kikötött 2V1 hó helyett majd 4 hónapon át dolgoztatott, még sem fejezte be. De nem szolgálhat mentségül az esős időjárás sem, mert egyáltalán nem bizonyittatott, hogy az oly mérvű volt, hogy e miatt a szerződés teljesítése lehetetlenné vált. És- miután a D. a. jegyzőkönyvvel megezáfoltatott az is, hogy a szerződés teljesítése fenntartás nélkül elfogadtatott, felperesnek a kötbér fizetésére irányzott keresetének helyt adni kellett. Ennek daczára azonban a kötbért nem a keresetüeg kimutatott 227 nap után, hanem csakis az 1884. szept. 30-tól 1884. nov. 15-ig lejárt 46 nap után lehetett megítélni, mert alperes ekkor a munkát felperes eltiltása folytán, tehát nem saját hibájából volt kénytelen abbahagyni, ezen naptól kezdve" tehát késedelmesnek nem tekinthető és m kötbér fizetésére sem kötelezhető. Felperes csak részben levén pernyertes,, a perköltség kölcsönös megszüntetésének van helye.