Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

126 . jogügylet megtámadását határozhatja" el, melynek valódisága a tömeg ellenében, még megállapítva nincs. Ezek szerint felperes a kereseti váltóügyletek megtámadása iránt kereseti joggal nem birván s nem érvényesítvén azt azon a vitatott alapon sem, hogy a váltók kiállítása által alperes kielégítést, illetve biztosítást nyert volna, mert a minf az elsőbiróság helyesen kifejtette, a váltók alperes részére.*csak követelési jogczimet adtak, de kielégítési vagy biztosítási jogot meg nem állapítottak, az elsőbiróság ítéletét a kereset főtárgyára nézve ezen indokoknál fogva helybenhagyni kellett. A kir. Curia a következő ítéletet hozta : Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatása mellett, felperesnek kereseti joga megálapittatik, a perköltség iránti intézkedés pedig megszüntettetik és az elsőfokú bíróság ezekre is kiterjedőleg a per érdemleges elbírálására utasittatik. Tömegképviselőnek felebbezési munkadija és költsége a csődtömeg irányában 30 frt 65 krban állapitfatik meg. Indokok : Nem szenved ugyan kétséget, hogy a csődtörvény 100. §-a szerint a csődtömeg cselekvő és szenvedő állapotának kipuhatolásáról. és megállapításáról a tömeggondnok tartozik gondoskodni, hogy ő vizsgálja meg a tömeg ellen bejelentett követeléseket és ő képviseli a tömeget mindazon perekben, melyek azt cselekvőleg vagy szenvedőleg illetik, szintúgy kétségtelen az is, hogy a csődtörény 133. *és 139. §§-ai szerint a felszámolásnál a tömeggondnoknak vagy helyettesének személyesen keli jele* lenni és a tömeggondnok vagy helyettesé köteles minden egyes követelés valódisága és osztályozása iránt határozottan nyilatkozni; de a megtámadási perekre nézve a tömeggondnoknak jogköre korlátozva van, a mennyiben a csődtörv. 160. §-a közadós jogcselekményeinek megtámadásához a felszámolási* határnap eltelte előtt a csődbíróságnak felhatalmazása, a felszámolási" határnap eltelte után pedig a csődválasztmánynak határozata szükéges és a mennyiben a csődtörv. 26. §-a szerint a megtámadási jogot rendszerint a tömeggondnok érvényesiti ugyan, de a megtámadási kereset megindítását a választmány is elhatározhatja és ez esetben a tömeg részére külön képviselőt rendelhet. A megtámadási jog a csődtörv. 37. §-a szerint a. csődnyitás napjától számított hat hó alatt évül el, ezen határidő alatt tehát a csődválasztmány a fentebb idézett 26. §-ban biztosított jogát gyakorolhatja és *erre nézve az, hogy a felszámolási határnap elmult-e vagy sem és annál a tömeggondnok által mily nyilatkozat tétetett ? befolyással nem lehet, minthogy ily korlátozás a törvényben nem foglaltatik, de az a törvény -egyéb intézkedéseiből sem következtethető." Ezekhez képest a csődválasztmány által kirendelt külön képviselő által képviselt csődtömegnek kereseti jogát meg kellett állapítani, és az