Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

122 Indokok. Ugy az 1875 : 37. t.-oz., valamint annak életbelépte előtt (1876. jan. 1.) érvényben volt^i84o: 18. t.-cz. értelméében, de a dolog természete szerint is a névre szóló részvények csak hátirattal ruházhatók át. A névre szóló részvények tulajdonjoga tehát csak a hátiratok összefüggő és a birtokosig lenyúló lánczolata, esetleg ennek helyét pótló üres hátirat által igazolható. Miből okszerüleg következik, hogy a ki névre szóló és hátirattal el nem látott részvényt annak tulajdonosától jogszerűen megszerzett, jogczimmel bir ugyan arra, hogy a tulajdonjogot a -maga részére igényelje, vagyis az igy megszerzett részvényeknek hátirattal való ellátását esetleg per utján is követelje, de a tulajdonjogot, mi csak hátirat utján szerezhető meg, még meg nem szerezte. Alperes beismeri, hogy a per« tárgyát képező részvények T. M. felperes nevére vannak kiállítva és hátirattal ellátva nicsenek. A kérdéses részvények tulajdonosának tehát T. M. tekintendő. Ezek szerint alperest terheli a bizonyítás arra nézve, hogy a kérdéses részvényeket T. M. a tulajdonjog átruházása czéljából adta át alperesnek vagy jogelődének és ennélfogva alperes a tulajdonjog igényléséhez jogczimmel bir. HS pedig alperes ezt be nem bizonyítja, a kérdéses részvényeket felperesnek, illetve jogutódának birtokába bocsátani tartozik, mert a kt. 300. §-ának kivételes intézkedése csak a bemutatóra szóló vagy hátirattal ^ellátott papírokra vonatkozik, a névre szóló és hátirattal el nem látott papírokra plédig a tulajdonjog érvényesítése szempontjából a magánjog általános elvei irányadók, ezek szerint pedig a tulajdonos a maga tulajdonát bárkitől visszakövetelheti. A puszta, bár jóhiszemű birtok tehát alperest a részvények megtartá-sára fel nem jogosítja. De alperes ennek ez egyedül döntő körülménynek bizonyítását meg sem kísérletté. Minélfogva alperest kötelezni kellett, hogy a kérdéses részvényeket T. M-nénak, mint a részvények igazolt tulajdonosa T. M. alperes által elismeri örökösének birtokába bocsássa. . Ellenben el kellett felperest utasítani keresetének a felvett osztalék visszafizetése iránt indított részével, mert nem lévén bizonyítva, hogy alperes a részvények birtokába nem jogszerűen jutott, alperes a részvények jóhiszemű birtokosának tartandó, mint ilyen pedig az elvont hasznot, a részvények után kiadott osztalékot megtéríteni nem tartozik, jelen esetben pedig annyival kevésbé, mert felperesnek módjában állő'tt volna a birtokából állítólag elveszett részvények megsemmitése által az osztaléknak^ alperes részére való kiadását megakadályozni. A perköltség a per körülményeinél fogva szűntettetett meg kölcsönösen. 307. Váltó és keresk. tanács. * Ha az intézvényezeit lakhelyén fizetendő, tehát nem telepitett váltón az intézvényezettöl különböző személy van fizetőül megnevezve, e feljegyzésnek más értelem nem tulaj donitható, mint hogy az elfogadó azzal egy harmadik személyt akart megjelölni, a ki helyette a fizetést teljesítse. A fizetés végetti bemutatás tehát ezen személynél eszközlendö, és az óvás is szabályszerűen ezen személy ellen vehető fel. 1890. ápril 30. 194. v. sz. B. Jozefin felperesnek H. Ignácz és társa alperesek ellen 400 frt és jár. iránti -perében — • .