Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

120 a mennyiben az egy okiratban foglalt közös végrendelet tulaj donkép két végrendeletet tartalmaz, minélfogva attól, ki e két végrendelkező valamelyikének intézkedésében megnyugodni nem akar, nem vonható meg a jogosultság, hogy azt a másik végrendelkező társ életében meg ne támadhassa, ehhez képest tehát tekintettel arra, hogy^ az M. K. végrendelete által érdekelt felek közül a hozandó itélet azok jogaira, kik a perben nem állanak befolyással, nem lehet, a kir. tábla Ítéletét elhalt M. K, végrendeletére nézve helyben kellett hagyni. Ellenben nem lehetett felperesek keresetét megállapítani M. K. nejének végrendelkezése ellen, mert ő még életben van s ez oknál fogva az első biróság Ítélete, mely szerint felperesek ez iránybani keresetének hely nem adatott, .volt helybenhagyandó. 300. II. polg. tanács. A ki névre szóló és hátiraital el nem látott részvényt annak tulajdonosától jogszerűen megszerzett, jogczimmel bir ugyan arra, hogy a tulajdonjogot a maga részére igényelje, vagyis az igy megszerzett részvényeknek hátirattal való ellátását esetleg per utján is követelje, de a tulajdonjogot, mi csak hátirat utján szerezhető meg, még meg nem szerezte. 1890. ápril 23. 9461/1889. p. sz. T. Mihály felperesnek Sch. Emil alperes ellen takarékpénztári részvények tulajdona és jár. iránti perében — a nagykikindai kir. törvényszék a következő Ítéletet hozta : * Felperes keresetével elutasittatik; stb. Indokok. Alperes lévén a felperes által tulajdonába követelt részvényeknek birtokában, azon körülmény, hogy alperes az 1875 : 37. t.-cz. hatálybalépte előtt vagy után nyerte-e el a birtokot, közömbös, mert még az idézett t.-cz. életbelépte előtt a részvények ép ugy, mint egyéb ingóknak tulajdona érvényes czimen és átadással szereztetett, addig a kt. 173. §-a értelmében a részvények átruházása üres hátirat mellett történhetik ugyan, de miután a névre szóló részvény is forgatható értékpapírt képez, a kt. 300. §-a, illetve az ebben felhívott 299. §. szerint a jóhiszemű vevő tulajdonába megy át akkor is, ha az eladó tulajdonos nem volt. , Ebből kifolyólag, ha valónak vétetnék is felperes azon állítása, hogy a kereseti részvények a kt. életbelépte után vesztek el és alperes csak akkor juthatott azok birtokába, azon kérdés elbírálásánál, vájjon alperes a részvények tulajdonát megszerezte-e vagy sem, a kt. szakaszai alkalmazandók lévén, felperesnek kötelességében állott kimutatni, hogy alperes a részvényeket rosszhiszemüleg szerezte, mert minden jogügylet az ellenkezőnek bizonyításáig jóhiszemünek tartandó, felperesnek azonban ily rosszhiszeműséget igazolni nem sikerült, mert abból, hogy a részvén vek