Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

114 Minthogy e szerint K. Gy., illetve G. L., K. I. nevében meghatalmazás nélkül járt el s e hiány a kü\ tábla részéről történt meghagyás daczára nem pótoltatott; minthogy továbbá az 1868 : LIV. t.-cz. 67. §. értelmében, több feiperestárs az eljárás folyamában egy személynek tekintetik és igy a per egyedül K. Gy-vel szemben nem biráltathatik el, a felebbezett Ítéletet az azt megelőző eljárással együtt az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §-nak k) pontja alapján megsemmisíteni s a keresetnek visszaadását elrendelni kellett. A költségekben G. L. ügyvédet azért kellett elmarasztalni, "mert az ő szabálytalan eljárása adott okot az ítélet és eljárás megsemmisítésére. A k i r. C u r i a a következő végzést hosta : A másodbiróság végzése megyáltoztattatik, a per érdemileg megbiráThatónak kimondatik és a másodbiróság az elsőbiróság ítéletének érdemleges fölülvizsgálatára utasittatik. Mert közös osztatlan tulajdon tárgyát képező ingatlan birtokát meg* védeni és" foglalás esetében visszakövetelni, a közös tulajdonosok mindegyike jogosítva lévén, ez irányban pert indítani a közös tulajdonosok mindegyike jogosult, a per érdemére tartozván azután annak megbirálása, hogy a kereseti jog a keresettel fellépő felet mennyiben és mily terjedelemben illeti meg ; továbbá, mert a prdts 67. §-a nem anyagi, hanem perjogi intézkedést tartalmai és csak arra vonatkozik, hogy a perben felperesként álló több személy a pervitel és eljárás szempontjából mily tekintet alá essék ; nem alkalmazható tehát oly esetben, midőn felperesként több személy lépvén fel, azok némelyike szabályszerűen állott a perbe, némelyike" pedig, képviselet hiány vagy más okból perben állónak nem tekinthető ; és igy nem alkalmazható a jelen esetben sem, midőn K. Gy. egyik felperes szabály- * szerű ügyvédi képviselet mellett lépett fel és midőn arra nézve, hogy kiskorúság vagy egyéb ok miatt nem törvényesen lenne képviselve a perben, nem forog fenn* adat. 304. Váltó és keresk. tanács. * A közösen birt, a természetben fel nem osztható valamely tárgy, minő az épület, fentartása körül, a tulajdonosok mindegyike az egész tárgy iránt egyaránt van érdekelve, a miből következik, hogy mindegyik tulajdonostárs jogositva kell hogy legyen a közös tárgyban rejlő érdekének kellő mogóvásáról is gondoskodni, joga van tehát az egészet az azt érhető kár ellen biztosítani. 1890. május 7. 260. v. sz. F. János és társai felpereseknek az Azienda osztrák-franczia elemi és baleset biztosító Részvénytársaság magyarországi képviselősége alperes ellen 6000 frt és jár. iránti perében •—^ a budapesti ki r. keresk e-d elmi és váltótörvényszék a következő ítéletet hozta: Alperes köteles T. J. I.-r. felperesnek a 4940 frt tőkére és járulékaira