Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

110 •püspökelődje felperes engedményezőjének 'nyugdijat rendelt ki, felsőbb jóváhagyással elláttatott, vagy a nyugdíjazás iránt a váczi püspöki uradalomban, különösen az uradalmi ügyvédre is kiterjedő szabályok léteztek és a felperes engedményezője azok alapján nyugdíjaztatott volna, határozottan maga sem állítja, hanem ezeket abból a körülményből következteti, hogy a szóban forgó nyugdíj azon időközben is fizettetett, a mig a püspöki szék betöltetlen volt és a javadalom a kir. kormány által kezeltetett. Ebből azonban ugy a felsőbb jóváhagyást, mint a nyugdíjazásnak a későbbi javadalmas püspök terhére is eső szabályszerűségét alaposan épen oly kevéssé lehet következtetni, mint magának az alperesnek a D) alatti követeléshez való hozzájárulását amaz általa beismert tényéből, hogy a szóban forgó nyugdíj több havi részlete már az ő szék foglalása után is kifizettetett és hogy a kifizetett részletekből magának az alperesnek intézkedése folytán a nyugdijalapra levonások is tétettek; mivel egyrészről nem lehetett bírói figyelmen kivül hagyni alperesnek az átvett javadalom ügyei terjedelmével is eléggé indokolt ama védekezését, hogy a mint a részletfizetéseket általánosságban csak addig engedte teljesíttetni, mig az átvett javadalom ügyeinek állásáról a kellő tájékozást megszerethette, ugy a jelentéktelen levonás is nem különösen a felperes engedményezőjének nyugdijára vonatkozólag, hanem az általa tervezett nyugdijalap iránt általánosságban tett intézkedésből történt; másrészről alperes tagadása ellen felperes azt nem bizonyította be, hogy alperes a D) alatti kötelezettséget kifejezetten átvállalta s hogy az érintett részfizetések és levonás az alperesnek különösen a felperes engedményezőjére vonatkozó intézkedéséből történt volna, minthogy a javaslatba hozott főeskü általi bizonyítás sem ily határozottan különös intézkedésre, hanem az alperes által beismert ténykörülményre vonatkozik, a miért is e bizonyíték alkalmazásának helye nem találtatott, A perköltség kölcsönös megszüntetését az a perbeli körülmény indokolja, hogy alperes tényleg több részletfizetés teljesítését engedvén meg, e miatt felperes konok perlekedőnek nem tekinthető. 303. Váltó- és keresk. tanács. A törvény a kiskorúakat csak könnyelmű adósságcsinálás ellenében oltalmazza azon rendelkezésével, mely szerint a kiskorúak által adósságcsinálás czéljából vállalt pénzbeli kötelezéseket semmisnek kimondja; az üzlet körében tett bevásárlások azonban, melyeknek értéke a kiskorú vagyonába befolyt, ezen tekintet alá nem esnek, s ennélfogva a kiskorúság alapján meg nem támadhatók, különösen akkor, midőn a vásárlott áruk már tovább adatván, alperes által vissza nem adhatók. 1890. márczius 28. 1453/1889. v. sz. B. Vilmos felperesnek B. M.-né szül. R. Laura alperes ellen 142 frt 20 kr. és jár. iránti perében —