Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

CURIAI DÖNTVÉNYEK ÉS ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATOK POLGÁRI ÜGYEKBEN. Hatodik folyam. 361. I. polg. tanács. Valamely hírlapban, vagy folyóiratban megjelenő önálló zenemű nem tekinthető olyan közleménynek, mely szerzői jog bitorlása nélkül átvehető lenne. 1889. deczember 5. 2866. p. sz. K. Frigyes lipcsei zeneműkereskedői czég felperesnek Légrády testvérek budapesti műnyomda czég alperes ellen szerzői jog bitorlása miatt 800 frt kártérítés, pénzbüntetés, elkobzás és jár. iránti perében — a budapesti kir. törvényszék a következő Ítéletet hozta ; Felperes keresetével elutasittatik. A perköltségek kölcsönösen megszüntettetnek. Indokok. Felperes kereseti joga ellen tett azon alperesi kifogás, hogy az 1884. évi XVI. t.-czikk csakis magyar állampolgárok szerzői jogának megvédése végett hozatott, felperes pedig német honi polgár és igy ezen törvény alapján keresetet nem indithat, mert a szerzői jogok védelme tekintetében Német- és Magyarország között viszonosság nem áll fenn, figyelembe nem vétetett, mert azon állítását, hogy Liszt Ferencz nem volt magyar állampolgár, mivel sem igazolta, ellenkezőleg felperes az E) a. becsatolt anyakönyvi kivonattal bizonyítja, hogy Liszt Ferencz Magyarországban, Sopronmegyében Doborján községben magyar szülőktől született 1811. évi október 23-án, ezzel pedig a magyar honpolgárságot elnyerte, és azt az által, hogy Weimarban karmesteri állást vállalt, még nem vesz. tette el; de hogy Liszt Ferencz valóban magyar honpolgár volt, bizonyítja azon körülmény ís, hogy Liszt Ferencz a m. kir. orsz. zeneakadémia igazgatójává neveztetett ki és e hivatalában haláláig működött. Minthogy pedig felperes a B. alatt másolatban, F. alatt pedig eredetiben csatolt szerződéssel bizonyitja azt, hogy Liszt Ferencz a C) alatti művét felperesnek eladta, ugy ez által kétségtelenné van téve, hogy a mennyiben ezen C) alatti tekintetében az idézett törvényben tiltott szerzői jogbitorlás követtetik el, ezen törvény védelmét annak 79. §-a értelmében felperes is igénybe veheti. Tekintettel azonban arra, hogy alperes az A. alatti zeneművet a Párisban 1886. évi márczius 31-én megjelent «Figaro» czimü napilapból Guriai döntv. polg. ügyekben. 1