Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

107 Ugyanis a kt. rőt. §. első bekezdésében foglalt tiltó rendelkezésnek, mely szerint a részvénytársaságnak saját részvényeit sem megszerezni, sem zálogba venni nem szabad, a törvénytétel helyes értelme mellett nincs egyéb következménye, mint az eme szabályt meg nem tartó igazgatósági tagoknak ugyanezen második bekezdésében a társaság hitelezőivel szemben megállapított egyetemleges felelőssége, maga az ügylet azonban, legyen az akár tulajdon-szerzés, akár zálogba vétel, a törvénynél fogva semmisnek nem tekinthető, felperesnek eme törvénytételre alapított kereseti joga tehát meg nem állhat. De nem ismerhető el alaposnak felperes részéről kereseti kérelme támogatására a per folyamában felhozott az a további érvelés sem, hogy alperes őt arról, miszerint a kereseti részvényekre megtartási jogot kiván gyakorolni, azonnal nem értesité ; mert eltekintve attól, hogy emez értesítés a részvényeknek megkisérlett leltározása alkalmával tényleg megtörtént, az azonnali értesítés elmulasztásának nem magának a megtartási jog gyakorolhatásának az elvesztése, hanem csakis az értesítés elmulasztásából esetleg származhatott hátrányért való felelősség lehet a törvényes következménye. Ez okokból az alsóbb bíróságok ítéleteinek megváltoztatása mellett felperest keresetével elutasítani, a perköltséget azonban felperesnek teljes pervesztessége daczára kölcsönösen megszüntetni kellett azért: mert a "kereset alapját képező törvénytétel elvi jelentőségénél fogva felperes oknélküli perlekedőnek nem tekinthető. 301. V. polg. tanács. A kir. adományozáshoz tartozó egyházi javadalomnak a javadalmas püspök csupán haszonélvezője, mely jogviszonyból fblyólag annak csak oly kötelezettségei terhelhetik javadalombeli utódját, a melyekre királyi jóváhagyás eszközöltetett ki, vagy a melyek általános szabályrendeletek, vagy az egyes javadalmakban fennálló határozott szabályokhoz képest a javadalombeli utódra is áthárulnak. 1890. ápril 2. 6412/1889. p. sz. F. Sz. Júlia felperesnek, Sch. Constantin váczi püspök alperes ellen 98 frt nyugdijrészlet és jár. iránti perében —a váczi kir. járásbíróság a következő ítéletet hozta : Felperes keresetével elutasittatik ; sat. Indokok. Felperes a keresetét arra alapította, hogy B. P. a váczi püspöktől járó nyugdiját reá átruházta s azt felperes ifc'87. szept. i-ig fel is szedte. Ámde alperes a püspöki javadalmat királyi adományozás utján nyerte s igy az ugyanazon püspöki szék korábbi birtokosának jogutódjául nem tekinthető s ekkép alpere " a püspök elődjének személyes kötelezett-