Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

101 A keresetben a fizetés határidejének kezdete különösen kiemelve nem lévén, alperes marasztalása csakis a kereset indításától számítva lett megállapítva. A keresetben vagylagosan kért tőkésített összegnek a 14000 frtnak megítélésére törvényes alap nem létezik, mivel felperes maga sem állítja, hogy alperes tőkét akart neki adni és másrészt alperes a járadékot a tőkeösszeggel felcserélni nem hajlandó, ez okból a 14000 frtos tőkeösszeget a kir. tábla sem ítélte meg. A kir. C u r i a a következő ítéletet hozta : A kir. Curia a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával, az e.-f. eljárt kir. törvényszék ítéletét hagyja helyben ; egyszersmind alperes képviselőjenek fellebbezési munkadiját saját fele ellenében 30 frtban megállapítja. Indokok. A felperes kereseti követelését abból származtatja, hogy alperesként perbehivott, de a per folyama alatt elhalt V. Imre őt (felperest) törvényes férjétől házasság ígérete mellett elcsábította és midőn később alperes a házassági ígéret beváltását határozottan megtagadta, felperesnek elete tartamáig havi járadék fejében 70 frt fizetésére kötelezte magát. E jogügyletből azonban, még ha annak valóságos létrejötte az alperes tagadásával szemben bizonyítottnak vétethetnék is, felperes követelési jogot nem származtathat: mert felperes azt nem is állította, annál kevésbbé bizonyította, hogy az alperesnek tulajdonított kötelező ígéret tételekor, a házasság közte és férje között már törvényesen felbontott volt; mert, hogy a törvényesen még fennálló házasság megbontására irányuló ilynemű szövetkezés, átalános meggyőződés szerint, erkölcsiségbe ütközik, bizonytásra nem szorul ; mert az a körülmény, hogy a házasság megbontására irányuló cselekmény eredetileg felperes vagy alperes kezdeményezésére vezethető-e vissza, az ügylet jogi hatályára befolyással nem bír ; mivel átalános jogfogalmak szerint, a turpis causa természetével bíró viszonyból keletkezett jogügylet, tekintet nélkül arra, hogy az egyik vagy másik szerződő fél cselekedett-e erkölcstelen indokból, birói uton érvényesíthető követelési jogot nem ad. Ezekből az okokból a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával, az elsőbiróságnak felperest keresetével elutasító ítéletét kellett helybenhagyni. 299. I. polgári tanács. A birtokháboritás iránti kereset megindithatására megszabott határidő (egy év és egy nap) a háboritás megtörténtétől, nem pedig az arról szerzett tudomásvételtől számítandó. 1890. márczius 27. 1251. p. sz. A. Gavrila felperesnek, B. község alperes elleni birtokháboritás iránti perében —