Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

98 Nem tehet különbséget az, hogy az ily végzéseknek tárgyat a viszonosság fenn- vagy fenn nem forgása kérdésének eldöntése is képezi, mert a 3«ik §. e kérdést tüzetesen tárgyalja, és a felfolyamodást még sem engedi meg a kir. Curiához abban az esetben sem, ha a másodfokú bíróság tévesen alkalmazza a törvényt; különben első sorban mindig az vizsgálandó, hogy a törvény a jogorvoslatot valamely végzés ellen megengedi-e, s erre nézve az, hogy a végzés helyes-e, vagy helytelen, irányadó nem lehet, hanem irányadó egyedül az, hogy a törvény kifejtett elvéhez képest a felfolyamodást a kir. Curiához megengedte-e, vagy nem. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1890. évi június hó 17-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 24-én tartott teljes ülésben. 298. I. polg. tanács. A turpis causa természetével bíró viszonyból keletkezett jogügylet, tekintet nélkül arra, hogy az egyik vagy másik szerződő fél cselekedett-e erkölcstelen indokból, birói uton érvényesithetö követelési jogot nem ad. 1890. ápril 22. 5997/1889. p. sz. K. Jánosné W. Gizella felperesnek, V. Imre, illetve ennek a per folyama alatt történt elhalálozása következtében özvegye E. Amália alperes ellen 70 frt havi tartás dij vagy annak megfelelő 14,000 frt tőke és jár. iránti perében — a komáromi kir. törvényszék a következő Ítéletet hozta : A kir. törvényszék felperest keresetével elutasítja; a perköltséget kölcsönösen megszünteti ; sat. Indokok. A periratokból beigazolt tényállás, mely D. J.-nek 3580/87. sz. a. S. J-nak 8297/88. sz. a. kivett tanúvallomásával is megerősíttetett az, hogy felperesnő férje K. János házát 1883. ffcbruár 17-én éjjel alperessel ennek hintaján elhagyta, saját nővéréhez költözött, V. Imre alperessel 1883. május haváig szerelmi viszonyt folytatott azon reményben, hogy utóbbi őt házasságának törvényes felbontása után tett ígéretéhez képest nőül veendi ; ezen viszony azonban 1883. május havában, midőn alperes Karlsbadba utazott, megszűnt s június havától kezdve egészen 1885. év végéig alperes felperesnőnek havonkint 70 frt tartásdijat vagy segélyt fizetett. Azon kérdés elbírálása, hogy alperes a 70 frt fizetésére jogilag kötelezve volt-e s ezen kötelezettsége állandó s örökösére is kiterjedő jogviszonyt képez-e ? e pernek tárgya. Kétségtelen s maga felperes sem vitatja, hogy akkor, midőn férjét elhagyta, az ellen házassági válópert is indított s alperessel viszonyt foly-