Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

94 gépnek, fele értékét, továbbá a sár-szent-miklósi 76. számú telekjegyzőkönyvben felvett zsellérség vételárának fele részét, végre a sárbogárdi 1236. és 1966. számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanok (32 hold) 1000 frt részvételárát a néhai T. Julianna örökhagyó közszerzeményeinek és ebből folyóan a hagyatékhoz tartozónak meg nem állapitotta, és a nevezett felpereseket ezekre az értékekre támasztott keresetükkel elutasította, helybenhagyja; stb. . Indokok: A néhai T. Julianna hagyatékáról 1885. október "8-án felvett leltár azt mutatja, hogy csak a 18., 22. és 23, tétel alatti ingók leltároztattak egészben a hagyatékhoz, a többi ingók pedig, mirft közszerzeménynek, csak fele "részben Írattak össze. Ezek szerint a kir. törvényszék helyesen rendelkezett akkor, a mikor a hagyatéki leltárban felvett ingókra nézve a négy felperesnek örökösödési jogát V4—XU részben megállapította, mert Ítéletének kapcsán felhozottt vonatkozó indokai szerint a fent megjelölt ingók közül az idézett három tétel alattiak" az örökhagyónak kizárólagos tulajdonai voltak, a többi tárgyak pedig fele részben csakugyan közszerzeményü minőségűek. Azonban minthogy ezek a közszerzeményi ingók csak egészben bocsáthatók árverés alá, önként következik, hogy az eladásiból befolyandó vételárból csak az idézett három tétel fttán kaphatnak felperesek 1 \—-1 4 részt, a többi ingók vételárából pedig csak ennek felét, tudniillik r/8—L g részt, vagyis összesen */« részt, mig a fenmaradó másik 4/á rész alperest, mint az ingóknak másik fele részben közszerzeményi tulajdonosát, illeti. E részben tehát ebben az értelemben kellett határozni." Egyéb felebbezett részeiben pedig az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyni kellett az annak kapcsán felhozott vonatkozó indokoknál ^bgva, kölönösen pedig a leltár 31. tétel alatt felvett gőzcséplőgép értékének meg nem Ítélésére*nézve még azért is : mert ez a tárgy az adott esetben nem tekinthető olyan vagyonnak, a mely, a gazdasági felszerelésnek kiegészítő része volna. A sárbogárdi 32 hold ingatlan vételára, fejében keresetileg megítéltetni kért 1000 frtra nézve pedig azért, mert a felperesek válaszukban már csak 774 frtot kérnek ezen a czimen. De ezt sem lehet a hagyaték javára megállapítani, mert ez ingatlanok vételárában csak 540 frtot fizetett ki az alperes az örökhagyónak halálát (1885. július 20.) megelőzően, ezek szerint közszerzemény czimén felperesek a legjobb esetben is az 540 frtnak fele részét, azaz 270 frtot igényelhetnének, a mely összeget azonban szintén nem lehetett megítélni az» okokból, a melyek erre vonatkozóan az elsőbiróság ítéletében felhozattak. ' A kir. C u r i a a következő Ítéletet hozta : , A kir. Curia a másodbiróság Ítéletének azt a felebbezett részét,