Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Ötödik folyam (Budapest, 1889)

139 túrni, miszerint a báttaszéki 4039. számú telekjegyzőkönyvben C) 7. alatt bekeblezett végrehajtási zálogjoga az ezen telekjegyzőkönyvben A. I. 231. és 232. ln\ szám alatt foglalt ingatlanokból elsőrendű alperest csak a hátulsó szobára, fél konyhára, fél présházra és fél padlásra vonatkozólag megillető lakás és használati szolgalmi jogra korlátoztassék, a perköltség pedig felperesek és másodrendű alperes közt kölcsönösen megszüntettetik. Indokok : A báttaszéki 4039. szám telekjegyzőkönyvben C) 4. alatt eszközölt bejegyzés szerint, az ezen telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanokra vonatkozólag elsőrendű alperest lakás és használati szolgalmi jog illeti meg ; a C) 7. alatti bejegyzés szerint azonban másodrendű alperes végrehajtási zálogjoga ezen tehertételre való vonatkozással elsőrendű alperest a C) 4. alatti bejegyzés szerint meg sem illető élethossziglani haszonélvezeti jogra kebeleztetett be, ezen bekeblezés tehát már alapjában téves, és miután a lakás és használati szolgalmi jog olyan személyes jog, melyre zálogjog nem szerezhető, végrehajtás nem vezethető, másodrendű alperes végrehajtási zálogjoga, mint hatálytalan, egészen lett volna kitörlendő ; miután felperesek ezen végrehajtási zálogjogot csak az elsőrendű alperest valósággal megillető jogra szoríttatni kérték, és a biró a kereseti kérelmen tul nem terjeszkedhet, az alsóbirósági Ítéletek megváltoztatása mellett a fenti értelemben kellett Ítélni, mivel a másodbiróság Ítéletében kifejtettek szerint az említett telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanokból elsőrendű alperesnek csak a hátulsó szobára, fél konyhára, fél istállóra fél présházra és fél padlásra vonatkozólag van lakás és használati szolgalmi joga, és mivel másodrendű alperes a C) 4. alatti bejegyzésnek alapjául szolgáló hagyatéki iratok megtekintéséből is meggyőződést szerezhetett volna magának az elsőrendű alperes javára C) 4. alatt egyébként is nem szabályosan bejegyezett lakás és használati szolgalmi jognak terjedelméről és érvényéről. A perköltség felperesek és másodrendű alperes közt a per körülményeire való figyelemmel lett kölcsönösen megszüntetve. Oly előleges megállapodások, melyek által a munkaadók bírság terhe alatt arra kötelezik magukat, hogy munkásaiknak, tekintet nélkül azok ügyességére, munkaképességére és az esetleg változható visszonyokra, eleve megállapított munkabért fognak bizonyos időn át kiszolgáltatni, mint olyanok, melyrk nemcsak a munkaadóknak, hanem Ü munkásoknak, illetve segédeknek is szabad elhatározását és szerződési szabadságát korlátozzák, kötelezőnek nem tekinthetők Nem változtat ezen még azon körülmény sem, hogy a munkabér magasságának bizonyos időtartamra való megállapítása az iparhatóság előtt kötött egyezségbe foglaltatott. 1889 október 4. 3297. p. sz. 1!. Jakab, mint az alső-meczenzéfi kovácsipartársulat elnöke felperes-