Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Ötödik folyam (Budapest, 1889)

140 nek, —• P. Simon és társa czég alperes ellen 500 frt. és jár. iránti perében —• a szepesi kir. járásbírósága következő Ítéletet hozta : Felperes keresetével elutasittatik. A perköltségek kölcsönösen megszüntettetnek. Indokok. Felperes keresetét arra alapítja, hogy alperes a keresethez A) alatt csatolt szerződés ellenére, a közösen meghatározott munkaártól eltérőleg fizette a munkásokat, illetve az A) alatti szerződést megszegé. Azonban a per során kihallgatott G. M. és B. J. igazolják, hogy alperes csak azon tététel alatt foglalkoztatta őket, ha munkabérökből 4O°/0 ot visszafizetnek, tekintettel azonban arra, hogy alperes nem kötelezhető, hogy valakinek munkát adjon, tekintettel arra, hogy az emiitett tanuk 40 0 visszafizetésére önként vállalkoztak és tekintettel arra, hogy az A) alatti szerződés nem képez oly okmányt, mely a munkaadó és a munkás közötti szabad egyezkedést korlátolni jogerővel birna, minthogy az A) alatti szerződés kétoldalulag köttetett s a kötbér is kétoldalú, a nevezett tanuk, mint a felperesi ípartársulat tagjai, a munkabér leszállításába beleegyeztek s igy a szerződést ők is megszegték, a kereset elutasítandó s a perköltség a per körülményeinél fogva kölcsönösen megszüntetendő volt. A budapesti kir. ítélőtábla a következötleg itélt : A kir. itélő tábla a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatja s alperest a kereseti 500 frtnak, valamint 32 frt 50 kr. perköltségnek felperes részére leendő megfizetésére kötelezi. Indokok. A felperes társulat és alperes mint ennek tagja között az a szerződés jött létre, mely szerint alperes 500 frt pénzbüntetés terhével arra kötelezte magát, hogy a társulat és a munkások között bizonyos munkaárak megállapítása tekintetében kötött egyezséget betartja. A kérdéses szerződés törvényellenesnek nem minősíthető, mert az az illetékes iparhatóságnak kézbenjárásával köttetett és különben is a munkaadók és munkások között felmerült súrlódások megszüntetése és a munkások megélhetésének biztosítása czéljából jött létre. A kihallgatott tanuk valomásaival be van bizonyítva, hogy alperes a szerződést megszegte. A tanuk határozott vallomásával szemben alperesnek foesku nem ítélhető, minthogy az 500 frtos pénzbüntetés éppen arra az esetre volt kikötve, ha alperes a munkásokkal kisebb muhkadijt állapit meg, vagy is, ha közte és munkásai között ilyen megállapodás leire jön és nem egyedül arra az esetre, ha az egységes áraktóli eltérést maga alperes ajánlaná és igy, habár az általa felfogadott munkások a munkabér-levonást önmaguk is ajánlották, illetve egyeztek he a levonásba, e körülmény is a szerződés megszegésének tényálladékát állapítja meg, ehez képest az alsóbirőság