Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Ötödik folyam (Budapest, 1889)

138 A perköltségekre vonatkozó intézkedés a pts. 251. §-án alapszik A budapesti kir. itélő tábla a következőleg itélt: A kir. itélő tábla az elsőbiróság Ítéletének azt a részét, a melyben a felpereseket keresetükkel a másodrendű alperes ellen elutasitotta, helybenhagyja ; azt a részt azonban, a melyben a felpereseket a keresetükkel a nem védekezett elsőrendű alperes ellen is elutasitotta, megváltoztatja és ezt az alperest végrehajtás terhével annak tűrésére kötelezi, hogy a báttaszéki 4039. telekjegyzőkönyvben I. 1—-2. sorszám alatt felvett ingatlanokra az elsőrendű alperes javára C. 4. szám alatt bekebelezett lakás szolgalmi joga a C. 10. alatt eszközölt perfeljegyzés előtt nyert joguk épségben ha gyásával, az Ítélet jogerőre emelkedésével részben törültessék, illetve oda korlátoztassék, miszerint az elsőrendű alperest a lakás szolgalmi joga csak a hátulsó szobára, fél konyhára, félprésházra, fél istállóra, fél padlásra vonatkozólag illeti, továbbá elsőrendű alperest felperesek részére 34 frt 15 kr, perköltségnek megfizetésére kötelezi. Indokok : Az elsőbiróság Ítéletének azt a részét, melyben a felperesket keresetükkel a másodrendű alperes ellen elutasitotta, a kir. itélő tábla azért hagyta helyben, mert a kereset a telekkönyvi rendelet 150. §-ában kiszabott három év után adatott be, a felperesek pedig azt nem is állították, hogy másodrendű alperes a kitörlendő, illetve korlátozandó bekebelzés érvényessége tekintetében jóhiszemben nem volt. Az elsőrendű alperesre vonatkozóan az elsőbirósági Ítéletet azért változtatta meg a kir. itélő tábla és ezt az alperest a bekebelezés részben leendő törlésének, illetve szolgalmi joga korlátozásának tűrésére azért kötelezte; mert az alperesek C. alatti nyilatkozatával, a D. alatti Ítélettel és az E. alatti jegyzőkönyvnek tartalmával a felperes beigazolta, hogy a szolgalmi jognak az összes ingatlanokra bekebelezése tévesen történt, és mint ilyen részben érvénytelen, a mennyiben az elsőrendű alperest, a hh'atkozott okiratok szerint, csak a hátulsó szobának, fél konyhának, fél présháznak, fél istállónak és fél padlásnak használati joga illeti; mert továbbá elsőrendű alperes nem áll a másodrendű alperessel egyenlő jogalapon és ez okból C), D) és E) alatti okiratok tartalmával szemben a nem védekezett elsőrendű alperesre az 1888. évi LIX. t.-cz. 112. §-ának rendelkezése nem alkalmazható. Annak kimondása, hogy a szolgalmi jognak részben leendő törlése csak a perfeljegyzés előtt nyert jogok épségében tartásával eszközölhető, a telekkönyvi rendelet 150. §-án alapszik. Az elsőrendű alperest a perköltségnek megfizetésére a pts in. §-a végsora alapján kötelezni kellett. A kir. C u r i a a következő Ítéletet hozta : A másodbiróság Ítélete elsőrendű alperesre vonatkozólag mint nem felebbezett, érintetlenül marad ; másodrendű alperesre nézve azonban mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik és másodrendű alperes köteles