Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Ötödik folyam (Budapest, 1889)

137 258. A lakás és használat szolgalma oly személyes jog, melyre sem zálogjogot szerezni, sem végrehajtást vezetni nem lehet. [889 juníUS 21.10222 [888 ]i. SZ. [fj. S. András és nejé felpereseknek \\ Mihály és 1!. Simon alperesek ellen szolgalmi jognak és végrehajtási zálogjognak törlése, illetve korlátozása iránti perében — a s z e g s z á r d i k i r. t ö r \ é n y s z é k a következő Ítéletet hozta : Felperes keresetével elutasittatik és tartozik 34 frt 15 kr. perköltséget • iásollrendü alperesnek megfizetni. Indokok: Felperes keresetét elsőrendű alperes ellen a báttaszéki 4.039. számú telekjegyzőkönyvben A. I. 1—2. sorszám alatt felvett kis házra 64. alatt ennek javára bekebelezett életfogytiglani lakás iránti ha: szonélvezeti szolgalom, másodrendű alperes ellen pedig az ezen szolgalomra C. 7. alatt részére bekebelezett végrehajtási zálogjog megszorításának tűrése iránt támasztotta. Tekintve azonban, hogy a keresethez eredetben csatolt C. alatti nyilatkozatból kiderül, mikép elsőrendű alperes fentebb kürülirt haszonélvezeti szolgalmi jognak keresetileg kért megszorítását nemcsak hogy nem ellenzé, de a megszorításnak bekebelezését határozottan meg is engedte, ennélfogva bár elsőrendű alperes a perfelvételen megidézés daczára nem jelent meg ; minthogy az erre vonatkozó kereseti állitások annak adatai által megezáfolva vannak, az 1868. évi LIV. t.-cz. 111. §-ának első bekezdése értelmében felperest ez elleni keresetével elmozdítani kellett. Tekintve továbbá, bár a per a< atai kétségtelenül igazolják, mikép elsőrendű alperest az egész ház haszonélvezete nem illeti és hogy annak ily terjedelemben lett bekebelezése téves birói intézkedésen alapul, de minthogy a keresetnél A. alatt fekvő hiteles telekkönyvi másolatból kiderül, mikép a keresetnek 1885. évi szeptember 9-én történt megindítása előtt elsőrendű alperesnek az egész házra terjedő haszonélvezeti szolgalmi joga 1879. évi november 25-én, tehát majd 6 évvel előbb kebleztetett be, s igy az ideiglenes törvénykezési szabályok 156. §-a szerint a telekkönyvileg bejegyzett jogok elbírálásánál érvényben levő osztr. polg. törvénykönyv 1469. §-a értelmében elsőrendű alperes, illetve a C. 7. allatti zálogjogot jóhiszeműen szerzett másodrendű alperes, illetve a C. 4. alatti szolgalmat elbirtokolták, illetve elévitették, tehát másodrendű alperes jóhiszeműen szerzett jogának hatását és terjedelmét, 1 felperes és elsőrendű alperes közt telekkönyvön kivül fenlevő jogviszony nem korlátozhatja, ennélfogva felperest másodrendű alperes elleni keresetével is elutasítani kellett.