Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Ötödik folyam (Budapest, 1889)

136 ződésben eladott faanyag helyett másnemű faanyagot szállítottak, kitűnik, hogy ők az A) alatti szerződéstől, melynek teljesítését felperes sem kívánja, elállottak, mivel igy az A) alatti szerződés megszűnt s alpereseknek nincs törvényes okuk, hogy az A) alatti szerződés alapján kapott 400 frt foglalónak a tényleg szállított faárunak 70 frt 80 kr. értéke által a fedezett 329 frt 20 kr. részét visszatarthassák, alpereseket a keresk. törv270. §-a alapján az említett foglalórész visszatérítésében és külöi kifogással meg sem támadott 6% kamataiban elmarasztalni kellett. Nem vehető tekintetbe alpereseknek az a kifogása, hogy felperes rendeletére Neuschlosz, továbbá Schulcz és Pollák czég részére más faárukat szállítottak, s ebből eredő követelésük fejében tarthatnák vissza a 329 frt 20 kr. foglalómaradványt, még pedig egyrészt azért, mivel alperesek ebbeli követelésük összegét határozottan elő sem adták, azt e perben formaszerüen nem érvényesítették ; másrészt azért, mivel a kérdéses viszonyból eredő követelésekre vonatkozólag, a mint azt mindkét peres fél elismeri, külön peres eljárás van folyamatban, s igy alpereseknek ebbeli igénye itt el nem dönthető. A perköltség kölcsönös megszüntetését felperes részleges pervesztessége s az 1868. 59. t.-cz. 251. §-nak második bekezdése indokolja. A k i r. C u r i a a következő ítéletet hozta : A kir. itélő tábla ítélete azon részében, mely szerint alperesek 329 frt 20 kr. tőkében és kamatában elmarasztaltattak, érintetlenül, azon részében pedig, mely szerint felperes többi követelésével elutasittatott, és a perköltség kölcsönösen megszüntettetett, helybenhagyatik. Felperesi képviselő költsége és munkadija jelen felebbezéseért 13 frt 65 krban állapittatik meg saját fele irányában Indokok. A kir. itélő tábla Ítéletének azon része, mely szerint alperesek 329 frt 20 kr. tőkében és kamatában elmarasztaltattak, egyik fél részéről sem nehezteltetvén, de alperesek részéről az 1881. LTX. t.-cz. 47. §. értelmében nem is nehezteltethetvén, azt érintetlenül kellett hagyni. A másodbirósági ítélet azon része, mely szerint felperes 329 frt 20 kr. foglaló kétszeresével elutasittatott, helyben volt hagyandó, azért, mert a keresk. törv. 277. §. rendeli ugyan, hogy az, a kinek vétkessége folytán a szerződés nern teljesíthető, a kapott foglalót kétszeresen visszatéríteni tartozik ; de ez az eset itt nem forog fenn. Felperes ugyanis maga mondja hogy alperesek a faárunak egy részét szállították, a szerződés teljesítése tehát nem maradt el egészen. Ennélfogva felperes esetleg csak kártérítési követelhetett volna a hiányos teljesítés miatt, minthogy azonban keresetét egyenesen csak a ker. t. 277. §-ára alapította, annak helyt adni nem lehetett. A perköltség kölcsönös megszüntetését a prt 251. í^. alapján szintén helyben kellett hagyni.