Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Ötödik folyam (Budapest, 1889)

130 a fennebbi keletű és számú alsóbbbirósági végzések a fiumei kir. járásbíróságnak 1888. évi november 9-én 6466. sz. a. kelt, tárgyalást kitűző végzésével együtt hivatalból megsemmisíttetnek és a gráczi cs. és kir. országos törvényszék mint kereskedelmi biróságnak 1888. november 8-án 33815. sz. a. kelt megkeresvénye nem teljesíthetőnek mondatik ki. 256. 1. A holitányilvánitás csak vélelmet állapit meg, a hazai jog szerint azonban valamely eltűnt személynek sem életben léte, sem elhalálozása nem vélelmezendő, hanem bizonyítandó és ezen szabály alól kivételt csak a prtrtás 522. §-ában felsorolt két eset képez, a mely esetekben hozott holttányilvánítási ítélet tehát csak az e szakaszban felsorolt jogviszonyokra bír hatálylyal, ellenben arra nem nyújt bizonyítékot, hogy a holtnak nyilvánított valóban és épen az Ítéletben megjelölt napon halt meg. 2. A nyugdíj a jogosult physicai életéhez kötött személyes jog lévén, a fizetésre kötelezett jogosítva van azt követelni, hogy a nyugdíjra jogosítottnak életben léte kimutattassék. Annak bizonyítása tehát, hogy a jogositott abban az időben, a melyre esöleg nyugd'jat követel, életben van vagy volt, azt terheli, a ki az életben léteit állítja. 1889 október 16-án 1222. p. sz. F. László, H. Sándorné szül. F. Ilona és F. Kálmán felpereseknek mint néh. F. György örököseinek, gr. Cz. Antal és gr. Cz. Béla alperesek elleni 19583 frt iránti perében —• a székesfehérvári kir. törvényszék a következő itéletet hozta : Felperesek keresete elutasittatik és kötelesek egyetemleg 114 frt 15 kr. perköltséget alpereseknek megfizetni. Indokok. Alpereseknek a kereset alaki hiányaira tett észrevé telei figyelembe vehetők néni voltak ; mert felperesek kereshetőségi joga a H) a. birói beszavatoló végzéssel igazoltatott; alperesek ellen pedig a kereset jogosultan indíttatott, mert az F) alattival igazolva van, hogy néh. Cz. János gr. hagyatéka örökösei közt felosztatott, ily esetben pedig az örökhagyó tartozásaiért az örökösök bármelyike beperelhető és az elmarasztalt örökös visszkereseti joga fenmarad a perben nem álló örököstársai ellen, A kereset érdemében pedig peres felek kölcsönös beismerésével van igazolva, hogy az A. alattival néhai gr. Cz. János jószágkormányzója, F. Györgynek 1866. évi jul. hó i-től számítva évi 2000 frt nyugdijat kötelezett, a mi neki évnegyedi 500 frtos részletekben 1875. jul. hó i-éig ki is fizettetett; ettől fogva azonban azért i.em, mert F György 1875. évi ápr. [3-án lakásáról eltávozván, eltűnt és a D), E) mellékletek szerint F. György bíróilag meghaltnak nyilváníttatott, elhalálozása pedig 1885. ápr. hó 15-ik napjára lett bíróilag meghatározva. Felperesek mint holtnak nyilvánított F. György örökösei, tehát az