Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Ötödik folyam (Budapest, 1889)

128 Indokok. Felperes kereseti jogosultság hiányából elutasítandó volt keresetével, mert a kérdéses 278. összeirási sorszámú háznak •/. a. hiteles másolatban mellékelt telekkönyvi kivonat tanúsága szerint nem felperes, hanem I. I. és M. a valódi tulajdonosai és birtokosai, mely utóbbiak az épitkezés engedélyezése alkalmával •/. alatti végzés szerint, mint ezen háznak tulajdonosai és birtokosai közbenjártak. Felperes által a kereset beadása után ezen ház tulajdonjogának való utólagos igazolása birói tekintetbe többé nem vétethetett ; de eltekintve attól, felperes keresetével elutasitandó volt még azért is, mert minden sommás visszahelyezésnek az az alapfeltétele, hogy az illető birtokában megháborittassék ; tekintve azonban, hogy valamennyi szakértők kimondása folytán alperesek az állítólagos sérelmes tűzifalat csakis kizárólagosan tulajdon falaikra építették, és idegen tulajdont nem háborítottak és ugy a tűzfal és a kérdéses felperesi ablak és szomszéd fal közt még egy négyöt czentiméternyi szabad világosságra szükséges tért hagytak, tekintve továbbá, hogy alperesek saját telkükön, a hatósági szabályok pontos betartása mellett és azok jogerőre emelkedett intézkedések folytán építtettek és felperest semminemű jogának gyakorlatában meg nem háborították, felperest keresetével feltétlenül elutasítani és mint pervesztest a költség viselésére kötelezni kellett. A budapesti kir. ítélő tábla a következőleg itélt : A kir. itélő tábla az első biróság Ítéletét helybenhagyja, mert habár felperes a tlkvi tulajdonosok által kiállított okirattal igazolta, hogy a kérdéses háznak ő van birtokában, minélfogva kereshetőségi joga kétségtelen, ez okból tehát elutasítható nem volt, —• mindazonáltal többi indokai alapján az Ítélet helyben volt hagyandó. A kir. Curia a következő ítéletet hozta: A kir. Curia a másodbiróságnak ítéletét, a perköltségnek kölcsönös megszüntetése mellett, helybenhagyja, egyszersmind felperesi képviselőnek felebbezési munkadiját saját fele ellenében 4 frtban megállapítja. Indokok. Felperes keresetével az alsóbbfoku bíróságok által helyesen utasíttatott el, mert alperesek a tárgyalás során kimutatták, hogy annak az építkezésnek kivitelére melylyel állítólag felperest békés birtokában megháborították, az illetékes hatóságtól nyertek engedélyt ; mert a hatósági engedély mellett eszközölt épitkezés mellett is elkövethető ugyan birtokháboritás, minthogy a hatóság az építési engedély kiadásánál egyedül a közrendtartási szabályokra van és lehet tekintettel, a szomszéd tulajdonjogának korlátozása tehát az által nem is érintethetik, mind a mellett a fennforgó esetben birtokháboritás tényét megállapítani azért nem lehetett, mivel a megejtett birói szemle alkalmával eskü alatt kihallgatott szakértők egybehangzó vallomása szerint alperesek az építkezést saját tulajdonukat képező területen és légürben eszközölték s felperes azt, hogy ő az alpereseknek szomszédtelke irányában ablakszolgalommal birt volna, nem bizonyította. Végül a perköltség kölcsönösen azért szüntettetett meg, mivel a szakértők tanúsága szerint felperes házának fedele a szomszédban foganatba vett épitkezés által némileg megrongáltatott s igy egészen alaptalan perlekedőnek nem tekinthető.